A gazdasági válság családi tragédiákat okoz

A spanyol liberális El Mundo és a katalán La Vanguardia vasárnap osztotta meg olvasóival a szívszorító tényt: a (jelzáloghitel-)válság miatt Spanyolországban egyre több család kénytelen állami gondozásba adni gyermekét, hogy ne kelljen az utcákra kerülniük. Az ilyen helyzetbe került gyermekeket ellátó egyik civil szervezet, a katalán Fedaia vezetője, Jaume Clupés elmondta a La Vanguardia tudósítójának, hogy rövid idő alatt megkétszereződött a központban étkező kis- vagy fiatalkorú gyermekek száma, és sokan éheznek is. Szervezetük látja el az ilyen helyzetbe került helyi gyermekek 90 százalékát, akik rendszeresen látogatják a nekik külön létrehozott nappali központokat is.

De nemcsak a katalán országrészben súlyos a helyzet, hanem egész Spanyolországban. A Gyermekfalvak (Aldeas Infantiles) a közelmúltban már Zaragozában és Madridban is új étkezőket nyitott. Nem kevés munkáját vesztett családfenntartó az utcán próbál megélni, vagy ha talált is munkát, a végletekig kihasználják a nyomorúságos bérért. Vannak olyan hétéves gyermekek is, akik náluk kisebb testvéreikre kénytelenek vigyázni – amíg szüleik haza nem érnek a munkából. Gracia Escudero, a szóvivő mondta el, hogy az elbocsátások és a kilakoltatások miatt sok olyan, középosztályhoz tartozó család kér tőlük segítséget, amelynek tagjaiban két-három éve fel sem merült, hogy szociális intézményekhez forduljanak. A konzervatív ABC idézte is kedden a spanyol püspöki karnak (CEE) az illetékesekhez intézett felszólítását. A spanyol főpapok újra sürgették a madridi kormányt, hogy oldja meg a kilakoltatott vagy a fizethetetlen jelzáloghitel miatt ilyen veszéllyel fenyegetett családok helyzetét. A legolvasottabb portugál napilap, a Correio da Manhá szerint más módon is észrevehető a néma tragédia. Az egyik lisszaboni kórház szülészetén tavalyhoz képest már kétszer annyi az olyan csecsemő, akit anyja a szülés után a kórházban hagyott – kényszerűségből.

Csak az értelem kötheti össze a hívőt és a nem hívőt

A madridi San Pablo-CEU Egyetem november 16. és 18. között a hit éve jegyében megrendezte hívők és nem hívők első tanácskozását Hit, értelem és élet címmel, amelyen egy agnosztikus, egy szocialista nagykövet és egy teológus vitázott egymással. Az eseményen felszólalt múlt heti rövid madridi útja során Orbán Viktor, a magyar kormányfő is. A vita elején Gabriel Albiac, a madridi Complutense Egyetem filozófiatanára a konzervatív ABC közírója leszögezte, hogy ő ateista, míg Javier María Prades, a San Dámaso Egyházi Egyetem rektora, illetve Francisco Vázquez, a szocialista Zapatero-kormány volt szentszéki nagykövete hívőként határozta meg magát. A vita során mindhárman bőven idéztek a még fiatal teológustól, Joseph Ratzingertől. Ugyanis a ma már XVI. Benedek pápa akkor írásaiban azért fáradozott sokat, hogy bebizonyítsa a katolikus hit és az értelem közötti szoros kapcsolatot. Vagyis azt, hogy az értelem egyesíteni tudja az emberiséget. A hit és a filozófusok Istene című esszéből Prades azt hangsúlyozta, hogy Isten nem távoli lény, és akaratunkon kívül is keressük. Vázquez a most uralkodó relativizmust bírálta, amelyet főleg a baloldalon erőltetnek.


Spanyol mártírok tömeges boldoggáavatása jövőre is

A spanyol katolikus portál, a Religión en Libertad a Püspöki Konferencia (CEE) november 19. és 23. között tartott jubileumi, századik közgyűlése alkalmából más fontos témákon kívül foglalkozott a jövőre tervezett újabb tömeges boldoggáavatással is. Antonio María Rouco Varela bíboros, a CEE elnöke elmondta, hogy a jövő évi Pasztorációs Terv keretében jövő októberben, a hit évének végén boldoggá avatják majd a XX. század egyelőre nem közölt számú spanyol mártírjait.


Portugál püspöki üzenet a trojkának

Manuel Clemente, Porto egyházmegyéjének püspöke még a múlt héten tartott sajtótájékoztatót Fátimában a portugál püspöki kar (CEP) 180. közgyűlése alkalmából. Arra emlékeztette az újságírókat, hogy a már csaknem ezeréves portugál történelem bővelkedett viszontagságokban, és a portugál nép mindig válaszolt a kihívásokra – ha megfelelően tájékoztatták. Az egyik újságíró ezért megkérdezte tőle, hogy a kultúra embereként mit mondana a tavaly óta az országot felügyelő Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank, vagyis a trojka portugál missziójának. A főpap szerint jó lenne, ha az IMF és az EB felelősei a saját szemükkel győződnének meg róla, hogyan élnek a portugálok.

Magyar Kurír

(st)