…Geiszelhardt Zsófit, a Mariazelli Ifjúsági Találkozón segítő önkéntes fiatalt

Nézőpont – 2007. augusztus 18., szombat | 15:47

Zsófi a programok előkészítésén dolgozó csapat munkájában vett részt.

– Mi volt a feladatod találkozó során?
– Itt Mariazellben én voltam a fordításokért felelős személy, aki az összes többi MEKT országgal tartotta a kapcsolatot, illetve a fordításokhoz szükséges anyagokat beszerezte, fénymásolta, továbbította. Aztán mint később kiderült, ehhez hozzájött a MEKT összekötő feladat is, tehát bárhová kellettek a MEKT országokból fordítók, akkor igyekeztem összeszedni őket, felolvasókat stb.

– Egyes előkészítő megbeszéléseken is rendszeresen részt vettél.
– Igen, tavaly november óta körülbelül havonta egyszer, később a nyári hónapokban kéthetente-hetente találkoztunk Bécsben a Programmteammel, vagyis a találkozó programfelépítéséért felelős csapattal. Õszintén szólva néha gondolkoztam rajta, hogy tényleg érdemes-e kimennem, mert sok kérdéshez nem tudtam hozzászólni, például, hogy melyik püspök mondja a szentmisét vagy melyik rádiócsatornával kell egyezkedni a közvetítés jogáért. Ezekhez nem tudtam sokat hozzátenni, viszont sok nemzetközi kérdés is volt, amelyekben képviselni tudtam a magyarokat vagy éppen a többi országot. Amikor azonban ide megérkeztem, már az első pillanattól láttam, hogy mennyire fontos volt a szervezőcsapatban való részvételem, mert nagyon sok részletet tudtam a programról.

– Hogyan érezted magad?
– Nagyon jól éreztem magam. Igaz, azt gondoltam az elején, hogy többször tudok majd részt venni a programokon, de még sincs bennem hiányérzet, mert például amikor a miséken együtt voltunk, vagy amikor egy-egy énekre odaszaladtak hozzám a magyarok és együtt énekeltünk, vagy kísértük a szöveget a fordítókkal, az ugyanolyan nagy élmény volt. Így azt gondolom, hogy nem maradtam ki semmiből.

– Miért érte meg úgy itt lenni, hogy a programok nagy részén nem tudtál részt venni és végigdolgoztad a találkozót?
– Én is ugyanúgy itt voltam és ugyanannyi időt töltöttem Mariazellben, mint a többiek, és rengeteg olyan embert ismertem meg, akár az osztrák részről, akár a többi országokból, akikkel talán résztvevőként is találkozhattam volna, de így talán több lehetőségem volt rá. Ugyanakkor egy másik oldaláról is láthattam a találkozót, és így még jobban tudom értékelni a sok munkát, ami mögötte van, és még jobban tudok örülni annak, hogy ilyen jól sikerült.

Horánszky Anna/Magyar Kurír