Georges Cottier bíboros a teljes búcsúról

A hétfőn közzétett dekrétum szerint, teljes búcsút nyerhetnek a kölni találkozó egyes szertartásain, valamint az ünnepélyes záró szentmisén résztvevők, amennyiben szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járulnak, illetve imádkoznak a Szentatya szándékára. Részleges búcsúban részesülhetnek a világ bármely részén élő hívek, ha bűnbánó szívvel imádkoznak Istenhez, hogy a keresztény fiatalok erősödjenek meg hitükben, szeretetükben, a szüleik iránti tiszteletben, továbbá kötelezzék el magukat az evangélium szerinti életre, hivatásuknak, életállapotuknak megfelelően.

Georges Cottier bíboros, a Pápai Ház teológusa a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt a következő szavakat fűzte XVI. Benedek pápa döntéséhez: „A pápák csak jellegzetes események, például a Szentév alkalmából engedélyeznek búcsúkat. Ez tehát azt jelenti, hogy a Szentatya nemcsak hogy elfogadta az elődjétől örökölt Ifjúsági Világtalálkozó intézményét, hanem ő maga is rendkívül fontos eseménynek tekinti az egyház életében, ami nemcsak a fiatalok kizárólagos tulajdona, hanem mindenkié. A búcsúk tehát még inkább kiemelik a találkozó jelentőségét” – fejtette ki Cottier svájci bíboros.

A vasárnapi Úrangyala utáni beszédében XVI. Benedek pápa a Kölnbe induló fiataloknak az adorációról, Isten imádásáról szólt. Cottier bíboros a következő szavakkal világította meg a pápa tanítását:„Ha elismerjük Isten természetfelettiségét, szent mivoltát, azt, hogy Õ minden jó forrása, Teremtőnk és Üdvözítőnk, ez már az Úr előtti hódolás jele. Szekularizált világunkban azonban ez nehézségekbe ütközik, sőt egyes irányzatok ateizmushoz vezetnek. Ezért nagyon fontos, hogy ismét felfedezzük magunkban az Isten iránti érzéket.

Ezt szolgálják azok az imacsoportok is, amelyek az adorációnak szentelik imáikat. Az adoráció ugyanis a keresztény misztérium része: hogyan értenénk meg, hogy Isten mennyire szeret bennünket, ha nem fogjuk fel azt a végtelen távolságot, azt a mély szakadékot, amely Isten és közöttünk, a Teremtő és a teremtmény között van? Isten szeretetből szinte teljesen felszámolta ezt a távolságot. Érthető tehát, hogy nem beszélhetünk mély lelki életről, Isten iránti szeretetről, ha nincs meg bennünk az adoráció, az Isten előtti hódolat.

XVI. Benedek pápa az életszentség célkitűzését állítva a harmadik évezred fiataljai elé, II. János Pál pápa katekézisét folytatja. Magatartásában és szavaiban mély benső kapcsolat fűzi elődjéhez, és minden valószínűség szerint egész pápaságának vezérfonala lesz majd a „mindennapi életszentség” magas szintű megvalósításának témája – mondta a Vatikáni Rádiónak adott interjújában Georges Cottier bíboros, a Pápai Ház domonkos teológusa.

Korábbi híradásunkat a témával kapcsolatban itt olvashatják.

VR/MK

Kép: Simon András/www.szepi.hu