Giovanni Lajolo érsek beszéde az ENSZ-közgyűlésen

Vatikán: A Szentszék ENSZ-képviselője szeptember 29-ei felszólalásában arra kérte az egyes nemzetek vezetőit, hogy kötelezzék el magukat a millenniumi célkitűzések megvalósításában, elsősorban is a szegénység leküzdésében. A nyomor elleni harc nem jótékonysági tett, hanem az igazságosság követelménye – hangsúlyozta Giovanni Lajolo érsek.
A Szentszék képviselője felszólalásában foglalkozott napjaink legaktuálisabb kérdéseivel is, így az izraeli-palesztin konfliktussal, az iraki helyzettel és a terrorizmus témájával. Leszögezte: a múlt század második felétől zajló izraeli-palesztin konfliktus túllépi a kis ország határait. Az izraeli kormányzatnak és a palesztin hatóságnak egyaránt súlyos kötelessége, hogy bizonyítsák, valóban békét akarnak. Ezt a konfliktust az emberiség széles rétegei figyelemmel kísérik. A katolikus egyház, amely kétezer éve van jelen Palesztinában, mindenekelőtt azt kéri, hogy szüntessenek meg minden olyan tevékenységet, amely felőrli a bizalmat és bátor szavakkal és tettekkel tegyenek hitet a béke mellett. Amint II. János Pál pápa megfogalmazta: a béke az igazságosság gyümölcse, igazságosság pedig nincs megbocsátás nélkül. Igen, a kölcsönös megbocsátáshoz nagyobb erkölcsi bátorság kell, mint a fegyver ragadáshoz.
A Szentszék álláspontja jól ismert a 2002-2003-as Irak elleni katonai beavatkozással kapcsolatban. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a világ nem lett biztonságosabb sem Irakban, sem Irakon kívül. A Szentszék szerint támogatni kell a jelenlegi kormányt abban az erőfeszítésében, hogy az országban megteremtse a rendezett életkörülményeket és a saját történelmi hagyományával összhangban álló, lényegében demokratikus rendszert.
Lajolo érsek beszédében a terrorizmust emberhez méltatlannak nevezte, hozzátéve, hogy ma egyetlen állam sem érezheti magát biztonságban. Csak közös akarattal és együttműködéssel, az egyes népek jogainak tiszteletben tartásával lehet hatékonyan feltartóztatni a terrorizmust, az azokat kiváltó politikai, társadalmi, kulturális és vallási okok megszüntetése által. Ebben a tevékenységben a katolikus egyház aktív módon elkötelezi magát, többek között nevelői és gondozói intézményeivel, amelyeket megkülönböztetés nélkül mindenki rendelkezésére bocsát. A Szentszék hangsúlyozza még a vallásközi párbeszéd fontosságát és háláját fejezi ki azon vallásoknak, amelyek nyitottak a párbeszédre, az együttműködésre és ugyanígy azoknak hatóságoknak is, amelyek bátorítják ezt a párbeszédet, tiszteletben tartva a vallási és a polgári szféra autonómiáját, az alapvető jogokat, beleértve a vallásszabadság jogát is. VR/MK