A Gizella-napok nyitánya Veszprémben

„Öltések – Gizella királyné keze nyomán” címmel nyílt tárlat a Szent Imre piarista templomban a várban Kustán Melinda textilművész alkotásaiból. A kiállítás a hagyományos és a modern szövés és hímzéstechnika eszközeivel olyan miseruha-típusokat mutat be, amelyeken a szentség szimbolikusan összejátszik a világi témával – hangzott el az ünnepélyes megnyitón, ahol Nagy Károly kanonok, a bazilika plébánosa méltatta az alkotásokat. A kézzel festett és alkalmanként üveggel díszített, gobelin-technikával készült textilképek felidézik Gizella királyné saját kézihímzésű miseruháját, amelyet koronázási palástként tisztelünk, ugyanakkor szakrális szimbólumaiknak mához is szóló üzenete van, meditációra hívják a látogatót. A tárlat május 18-ig látható a piarista templomban.

Árpád-házi Szent Margit királylány zárdájának romjai között ( a Margit-romoknál) május 5-én bemutatták Kolti Helga színművész előadásában Az élet kenyere című vígságos szomorújátékot, amely Árpád-házi Szent Erzsébetnek állít emléket. Hogyan közelítsünk egy szent életéhez ma, vajon az évszázadokkal korábban történtek érvényesek-e napjainkban? Meg tudjuk-e érteni ma az önként vállalt szegénységet? Lehet-e szenvedélyesen szeretni úgy, hogy mindenről, a legkedvesebbről, a legdrágábbról, a legféltettebbről is lemondjunk? El lehet egyáltalán hinni, hogy egy ember legfőbb vágya az, hogy leprások és kitaszítottak, a ma aids-eseinek és hajléktalanjainak testi-lelki gondozását vállalja? Különösen, ha ez a valaki magas rangú személy!? – e kérdésekre kereste a válaszokat a monodráma a genius loci által megszentelt falak közt.

A hagyományos Gizella-napi hangversenyt a Szent Mihály-székesegyházban tartották meg az idén is, ezúttal a Liszt-emlékév alkalmából a zeneszerző kompozícióinak, valamint Kodály- és Bárdos-műveknek megszólaltatásával. Márfi Gyula érsek ünnepi prológusában a 200 évvel ezelőtt született zeneszerzőre emlékezve kiemelte: Liszt Ferenc több alkalommal megvallotta, hogy amikor egy-egy szép, lélekemelő művet megalkotott vagy előadott, azzal az Úristent szerette volna szolgálni, még akkor is, ha a mű témája nem kimondottan volt vallási gyökerű. Való igaz, mutatott rá a főpásztor, hogy minden, ami szép és nincs Isten ellen a művészetben, az valójában a szép alkotóját, a legfőbb szépség forrását, Istent dicséri.

A hangversenyen a veszprémi Csermák Antal Zeneiskola növendékei és tanárai orgonáltak, énekelt a bazilika Szent Mihály Kórusa és Gizella Női Kar.

Toldi Éva/Magyar Kurír