Gulyás Kálmán szerint semmi rendkívüli nincs abban, hogy felvetette a vatikáni-magyar vegyes bizottság összehívását

Az egyházügyi államtitkár azt követően nyilatkozott erről a mai Népszabadságban (A Vatikánnal kötött… 6. o.), hogy – amint azt jeleztük – a Magyar Nemzetben tegnap megjelent: az államtitkár Hiller István kulturális miniszterhez és Julius Janus apostoli nunciushoz fordul a bizottság januári összehívása ügyében. Gulyás emlékeztetett rá: a bizottság tavasszal alakult, majd augusztusban a költségvetési viták idején megszakadtak a tárgyalások. A testület a Szentszékkel kötött megállapodás végrehajtását kontrollálja. Azt vizsgálja: hogyan teljesül a katolikus egyház hitéletének, illetve közintézményeinek finanszírozásáról szóló megállapodás. A szerződés első fejezetéről már tárgyaltak. Gulyás Kálmán szerint várhatóan tavasz végén, nyár elején le tudják zárni az egyeztetéseket. Késésben vagyunk – tette hozzá. A lap felvetésére, hogy a bizottság összehívását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vatikáni látogatása, illetve az ott elhangzottak motiválták-e, Gulyás azt válaszolta: természetesen, de minden olyan esemény is, amely kapcsolatos a Szentszékkel kötött megállapodással. Az államtitkár utalt rá, hogy Angelo Sodano bíboros, államtitkár felkérte a kormányt a párbeszéd alkalmainak gyakoribbá tételére mind a Szentszékkel, mind a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával, s ha kell, a bizottság összehívásával. „Nyitottak vagyunk” – tette hozzá Gulyás Kálmán. Az Orbán-kormány volt egyházügyi államtitkára, Semjén Zsolt üdvözli a vatikáni-magyar vegyes bizottság összehívását. A Fidesz képviselője, a KDNP elnöke tegnap elmondta: ezzel Sodano bíboros álláspontja érvényesült, aki nyomatékosan kérte a testület összehívását. Semjénnek azonban nincsenek illúziói. Emlékeztetett rá, hogy a jövő évi költségvetés előkészítése idején elterelő, megtévesztő tárgyalásokat folytatott a vegyes bizottság, mélyen hallgattak ugyanis arról a diszkriminációs javaslatról, mely csökkentette az egyházi iskolák finanszírozását az önkormányzati iskolákéhoz képest. Nyilván az egyházi tüntetésnek is köszönhetően a diszkriminatív intézkedések egy részét kiszavazták a költségvetésből, egy másik részét azonban nem. Emiatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

A Népszabadság szerint Gyurcsány Ferenc fagyos fogadtatásban részesült a Vatikánban
A cikk alatt keretes jegyzetben közli a lap vatikáni forrásokból származó információját, amely szerint a magyar miniszterelnök vatikáni látogatásának forgatókönyve és hangulata annyira elütött a szokásostól, hogy okkal feltételezhetjük: a témával kapcsolatos magyar belpolitikai vita helyszíne csúszott át Rómába. II. János Pál pápa és Gyurcsány Ferenc negyedórás, négyszemközti megbeszélése után már a magyar delegáció jelenlétében Somorjai Ádám, a vatikáni államtitkárságon dolgozó bencés szerzetes, pap, olvasta fel a pápa beszédét. Hogy ezt a szerepet rá osztották, jelzi: a Vatikán nem kívánt közvetlenül részt venni a vitában. „A pápai nyilatkozat szövege szokatlanul kemény volt, hiányoztak belőle azok az udvariassági formulák, amelyek mindig benne vannak a hasonló beszédekben. A tény, hogy a fagyos fogadtatás a Vatikánban nem keltett különösebb visszhangot, jelzi, hogy a beszédet alighanem magyarok fogalmazták, s üzenetét is csak ők tudták értelmezni” – olvasható a Népszabadságban. A lap szerint „a magyar miniszterelnök meglehetős mérsékletességről tett tanúbizonyságot, amikor a Vatikánban nem, csupán később, a Pápai Magyar Akadémián – Angelo Sodano bíboros jelenlétében – rendezett ebéden reagált a vatikáni nyilatkozatra. Ekkor hangzott el a Magyar Katolikus Egyháznak szóló intelem, hogy kevesebbet kellene politizálniuk” – írja a napilap. Népszabadság/MK