Gyászmise és kegyeletadás Nagykikindán

A temető közepén egy fehér, 4 méter magas vaskereszt emelkedik a 2002-ben felállított dunamenti sváb emlékmű felett, melyet a temető szélén levő tömegsírba 1944–1948-ban elföldelt áldozatok emlékére emeltek a túlélők hozzátartozói, akik ma már szétszóródva élnek a világ több pontján. A tömegsírról a közelmúltig még ebben a városban kevesen tudtak, az idősebbek pedig nem szívesen beszéltek róla.

A második világháború utáni kegyetlen meghurcoltatás során vesztette életét több nagykikindai és környékbeli polgár: nők, gyermekek, aggok, tehetetlenek. Az akkori új hatalom számukra az úgynevezett „Tejcsarnokban” egy koncentrációs tábort hozott létre. Az itt megholtakról talán már sohasem készül pontos jegyzék, de azt tudni, hogy voltak köztük németek (618 dokumentált), magyarok, de szerbek is, valamint az októberi forradalom után szökésre kényszerülő oroszok is, kiket aztán az új hazában is ellenségnek tekintett az új kommunista hatalom.

A nyugvóhelyüket, a tömegsírt emléktáblák jelölik német, magyar, szerb felirattal, és ugyancsak egy fehér, magas vaskereszttel emlékeztetve az itt elhantolt ártatlan áldozatokra. Az emlékműről Németországban ötnyelvű illusztrált dokumentációs kötet van előkészületben.

István Márta/Hírvivő/MK