A gyermekek csak akkor nyílhatnak meg a hitnek, ha a felnőttek jó példával járnak elöl

Vatikán: Január 13-án, vasárnap délelőtt, Urunk megkeresztelkedésének ünnepén II. János Pál pápa ünnepélyes szentmise keretében húsz újszülöttet keresztelt a Sixtus-kápolnában. A gyermekek közül tizenheten voltak olaszok, egy spanyol, egy francia, egy pedig egyesült államokbeli. Homíliájában a szentatya a szülők és keresztszülők felelősségére figyelmeztetett. A gyermekeknek szükségük van szüleikre és keresztszüleikre, hogy megismerhessék az igaz Istent, aki szeretet és irgalom. A szülők és keresztszülők feladata, hogy elvezessék őket erre az ismeretre, tanúságot téve a mások iránti figyelemről, a befogadásról, a megbocsátásról.


A homília főbb gondolatai

„Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik” — idézte Máté evangéliumát a pápa, homíliája elején. A Mennyei Atya e szavai kinyilatkoztatják Urunk megkeresztel-kedésének misztériumát. Az a Férfi, akire galamb képében leszáll a Szentlélek, Isten Fia, aki Szűz Máriától született, testté lett, hogy megváltson bennünket a bűntől és a haláltól. Az üdvösségnek ebbe a nagy misztériumába ma bekapcsolódnak ezek a gyermekek, akiket szüleik, keresztszüleik hoztak el. A keresztség szentségében részesülve Isten gyermekeivé válnak, fiak lesznek a Fiúban. Ez a második születés misztériuma — mondotta a pápa, majd a szülőkhöz fordult: Amikor életet adtak gyermekeiknek, együtt működtek Istennel, aki az élet, minden emberi élet szerzője. A szülők azért hozták el gyermekeiket a keresztelőkúthoz, hogy a szentelt víz és a Szentlélek révén újjászülessenek. Krisztus kegyelme átalakítja létüket, megszabadítja őket az eredeti bűntől, halandóból halhatatlanná teszi őket. „De melyik az az erő, amely lehetővé teszi, hogy ezek az ártatlan és öntudatlan gyermekek ilyen mély lelki változáson menjenek át?” — kérdezte a pápa. A hit, az egyház hite, amelyet a szülők és a keresztszülők is megvallanak. Krisztus csak akkor alakítja át az embert, ha ő maga is közreműködik. Ennek első lépése pedig nem más, mint a hit, amely révén az ember szabadon átadja magát Istennek. Most a szülők gyermekeik nevében vallják meg hitüket, de egy napon majd saját maguknak kell megtenniük személyesen és szabadon azt a lelki zarándokutat, amely Isten kegyelméből elvezeti őket hitük megerősítésének, a bérmálásnak a szentségéhez. A gyermekek azonban csak akkor nyílhatnak meg a hitnek, ha a körülöttük lévő felnőttek jó példával járnak elöl. A gyermekeknek szükségük van szüleikre és keresztszüleikre, hogy megismerhessék az igaz Istent, aki szeretet és irgalom. A szülők és keresztszülők feladata, hogy elvezessék őket erre az ismeretre, tanúságot téve a mások iránti figyelemről, a befogadásról, a megbocsátásról. Akkor értik meg, hogy Isten hűség, ha felfedezik annak visszatükröződését szüleik szeretetteljes jelenlétében. A szentatya hangsúlyozta azt a nagy felelősséget, amely a szülőkre hárul gyermekeik lelki növekedését illetően. Tudatában volt ennek Boldog Luigi és Maria Beltrame Quattrocchi, az a szentéletű házaspár, akit a szentatya a közelmúltban emelt az oltár dicsőségére. Arra buzdította a szülőket, hogy ismerjék meg példájukat és törekedjenek követésükre. Már azáltal is nagy a küldetésük, hogy test szerinti szülők, még nagyobb az a hivatásuk, hogy együtt működjenek Istennel, az Atyával, kialakítva gyermekeikben Jézus, a tökéletes Ember képét. Ebben a nagy elkötelezettséggel járó küldetésükben soha ne érezzék magukat egyedül. Nyújtson támaszt számukra mindenekelőtt az Õrangyalba helyezett bizalom, akire Isten rábízta sajátos szeretetüzenetét, minden egyes gyermek számára. Az egész egyház segíti őket: a mennyekben szentek őrködnek felettük, különösen azok, akiknek nevét gyermekek viselik, és akik védőszentjeikké váltak. A Földön pedig az egyházi közösségben erősíthetik meg hitüket és keresztény életüket, táplálva azt az imával és a szentségekkel. Csak azt adhatják át gyermekeiknek, amit előzőleg ők maguk is elsajátítottak — mondotta a szentatya a szülőknek, majd Mária oltalmába bízta a gyermekeket. A Szűzanya mindenki lelki anyja, segítse a kicsiket, hogy hiteles keresztényekké váljanak, a szülőket és keresztszülőket pedig abban, hogy át tudják adni a hitet gyermekeiknek. VR/MK

Úrangyala imádság

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében II. János Pál pápa utalt rá, hogy Urunk megkeresztelkedésének ünnepével lezárul a karácsonyi ünnepkör. Az evangéliumok ezzel az eseménnyel vezetik be Jézus nyilvános működését. Ez ugyanis Jézus első megnyilvánulása, mint Isten Fia, akit az Atya küldött, hogy magára vegye a világ bűneit, és ezáltal megváltson minket. Amint megkeresztelkedett a Jordán vízében, megnyílt a mennybolt és a Szentlélek leszállt rá galamb képében. Az Úr Krisztusként nyilvánult meg, akit Isten szentelt fel a Szentlélekben, és elküldte, hogy hirdesse a szegényeknek az üdvösség örömteli hírét. Küldetésének célja, hogy megkeresztelje az embereket a Szentlélekben, vagyis átadja nekik az isteni élet tüzét. Ezt valósítja meg maradéktalanul halálával és feltámadásával, és ebben a misztériumban részesülnek mindazok, akik felveszik a keresztség szentségét.


A szentatya arra is kitért, hogy ezekben a napokban tartják Torontóban a júliusban esedékes, XVII. Ifjúsági Világtalálkozó előkészítő ülését. A pápa üdvözletét küldte az egyes püspöki konferenciák, az egyházi társulatok és mozgalmak küldötteinek, akik a világ minden részét képviselik a találkozón. Köszönetét fejezte ki a Világiak Pápai Tanácsa és a kanadai szervezőbizottság tagjainak lelkipásztori és szervező munkájukért. A szentatya Mária oltalmába ajánlotta a torontói találkozó előkészületeit és kimenetelét. „Miközben végéhez közeledik karácsony és vízkereszt ünnepköre, a Szűzanya mindnyájunkat segítsen abban, hogy tovább folytassuk utunkat az igazság és a szeretet fényében, amelyet Krisztus hozott el az emberiségnek betlehemi születésével.” VR/MK