Hajóút a Földközi-tengeren I. Bartolomaiosz pátriárka védnöksége alatt
Hazai – 2002. június 13., csütörtök | 11:32
Korfu-Velence: Korfu szigetén kezdődött június 5-én és 10-én Velencében ért véget a környezetvédelem témájával foglalkozó hajókirándulás, amelynek utasai között több neves vallási személyiség van: a kezdeményező I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ortodox pátriárka, valamint Walter Kasper és Roger Etchegaray vatikáni bíborosok, Anastasiosz, Tirana ortodox metropolita érseke, Josip Bozanic zágrábi érsek, George Carey canterburyi érsek, Pavle szerb pátriárka, Vinko Puljic szarajevói bíboros, érsek, Arthur Hertzberg rabbi, a Zsidó Világkongresszus küldötte, Tantavi sejk, a kairói Al-Azhar legfőbb imámja, továbbá az Adriai-parti országok tudományos képviselői.
A „Festos Palace” nevű hajó útja során érintette Albániát, Montenegrót, Horvátországot, Szlovéniát. A dózsék városába érve Angelo Scola pátriárka fogadta I. Bartolomaioszt. Innen speciális televíziós összeköttetést létesítettek a Vatikánnal, amelynek során II. János Pál pápa és I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka közös környezetvédelmi dokumentumot láttak el kézjegyükkel. Ez a velencei nyilatkozat egyik legjelentősebb mozzanata volt az Adriai-tengerről tartott szimpóziumnak. A kezdeményezés célja — amely a negyedik az Égei-tengerről, a Fekete-tengerről és a Dunáról tartottak sorában —, hogy felhívja a figyelmet a világ környezeti válságának etikai szempontjaira. Ravennában, a Sant Apollinare in Classe-bazilikában a konstantinápolyi pátriárka ortodox liturgiát celebrált. Ezerkétszáz év után ez volt az első hasonló jellegű kezdeményezés.
A szimpóziumon mondott megnyitó beszédében I. Bartolomaiosz pátriárka óva intett az antropocentrikus, azaz emberközpontú arrogancia veszélyeitől, amely elfelejti, hogy az ember és a természet alá van vetve Istennek és önző rövidlátása következtében bűntetteket hajt végre a természet ellen. Az Ádámra bízott földi paradicsom, a tiltott gyümölcsre vonatkozó isteni parancsolat és áthágásának kozmikus következményei világosan mutatják, hogy az ember nem rendelkezik abszolút hatalommal a természet fölött, felelős a környezettel való bánásmódért. Ezt tette Noé, amikor bárkájába fogadott minden állatot, függetlenül attól, hogy milyen hasznot hajtanak az emberi nemnek, pusztán azért, mert az özönvíz következtében a kihalás veszélye fenyegette őket. VR/MK