Hálaadó nap Székesfehérváron az Eucharisztia évéért

A főpásztor beszédében hálát mondott II. János Pál pápának, aki az Eucharisztikus év meghirdetésével indítást adott az egyház lelki megújulásának. „Meggyengült a hitünk, nagy a tudatlanság a hitbéli ismeretek terén, üresek a gyóntatószékek, nem készülünk méltóan az Oltáriszentség fogadására, kevesen járnak vasárnaponként misére, a szentségimádás, pedig kiment a divatból” – mondta el egyházunk valós helyzetéről püspök atya.

A Szentatya – aki mindig Isten szavát követte – ismerte egyháza helyzetét, ezért hirdette mindannyiunknak tavaly októbertől: „Az Eucharisztia az új évezred Világossága és Élete”. Sok programot szerveztünk egyházmegyénkben ennek nyomán, de megtapasztaltuk: ha erőnket, tevékenységeinket, tehetségünket Istennek ajánljuk, akkor eredményes lesz fáradozásunk.

„Ha úgy érezzük, kevesen vagyunk, de hitünket elmélyítette ez az év, akkor megérte” – mondta a főpásztor. Beszéde végén megköszönte az egyházmegye híveinek a résztvételét és munkáját az Eucharisztikus év programjaiban. „Azt kívánom, hogy ez a nap a kegyelmi erő újabb forrása legyen mindannyiunknak. Segítsen, hogy hitünket belső erővel, szívünkben Krisztussal tudjuk élni” – mondta befejezésül.

Ezután Kiss János helynök atya tartott visszatekintést az Eucharisztikus év központi eseményeire:
– az Eucharisztia évének közös megnyitójára, amelyet Juliusz Janusz apostoli nuncius nyitott meg a meghívott püspökökkel, papokkal és közel 2000 hívővel,
– Székesfehérvár egyházközségeinek közös elsőcsütörtöki Eucharisztia-ünnepeire, amelyet mindig más templomban tartottak püspök atya vezetésével,
– a bodajki közös papi zarándoklatra,
– a balinkai Egyházmegyei Eucharisztikus Napra, amelyen több mint 1300 hívő vett részt,
– a Székesfehérvár egyházközségeinek közös Úrnapi körmenetére

„Nem találtam a múltban olyan évet, amely ennyi kegyelmet árasztott volna az 1938-as esztendő óta” – mondta összegzésében a helynök. „A Szentatya meghirdette ugyan az Atya, a Fiú, a Szentlélek évét, a Rózsafüzér évét, de ezek nem tudtak úgy hatni rám, mert egymagamban próbáltam megélni azokat. Ezt az évet pedig közösségben, együtt akartuk megünnepelni.”

János atya az Eucharisztia évének megnyitását „lelki hajnalhasadásnak” nevezte az egyházmegyében. Kiemelten beszélt az egyházmegyei napról, ahol szeretetet akartunk adni és sugározni egymásnak. De, hogyan tovább? – tette fel a kérdést, hiszen ma a megkereszteltek átlagosan 5%-a jár szentmisére. Válaszul megdöbbentő idézetet mondott egy francia misztikustól: „Az ima mindenható, mint az Isten”. Igen, mert az imának az Isten sem tud ellenállni. Az Eucharisztia éve után sem hagyhatjuk abba az imádságot.

Ezután Dózsa István enyingi plébános a mezőföldi, Száraz László móri plébános a vértesi, Bódai József agárdi plébános a székesfehérvári espereskerület eucharisztikus napjairól beszélt. Az esperesek beszámoltak azokról az eseményekről amelyek az Eucharisztiához kapcsolódtak az egyházközségekben, az óvodákban, iskolákban, ifjúsági és felnőtt találkozókon és táborokban.

Ezután a résztvevők több tanúságtételt hallhattak hitoktatóktól, papoktól, pedagógusoktól. Több helyen csak néhány hívő összefogása által voltak programok, de folytatni akarják, mert hisznek az ima erejében. Volt, ahol a hívek továbbra is kérték a mindennapi szentségimádást. A budaörsi Prohászka Gimnázium igazgatónője beszámolt a gimnazisták éjszakai szentségimádásáról, amelyet a diákok kérésére szintén folytatni fognak.

A délelőtti programot a Székesfehérvári Szent Imre Általános Iskola diákjainak műsora, az Érdi Marianum Általános Iskola tanulóinak Tarzíciuszról szóló, valamint a Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákjainak „Quo Vadis” előadása színesítette.

A délutáni közös szentségimádásra és ünnepi szentmisére megtelt a Székesegyház, hogy hálát adjanak a hívek és papok az elmúlt évért és együtt imádkozzák: „Maradj velünk, Urunk!”

Bertáné Pintér Katalin/MK