Hálaadó szentmise XII. Piusz pápa sírjánál

Október 30-án reggel nyolc órakor a Vatikáni Grottákban található Kelemen-kápolna oltáránál mutatott be hálaadó szentmisét Somorjai Ádám bencés szerzetes, a Szentszéki Államtitkárság munkatársa, akivel koncelebrált Kálmán Imre atya, a Vatikáni Rádió munkatársa.

A szertartáson részt vettek a VR magyar adásának szerkesztői: Vertse Márta és Gedő Ágnes, továbbá Luca Pignataro történelemtanár, az 1956-os magyar forradalom kiváló ismerője és kutatója, valamint a Fokoláre Mozgalom képviseletében Maria Ghislandi és Augusto Landucci, akik elhozták alapítónőjük, Chiara Lubich erre az alkalomra írt üzenetét. Mint ismeretes, 1956-ban, XII. Piusz felhívására válaszolva hozta létre a mozgalom férfi és női önkéntes ágát, amelynek félévszázados fennállását szeptember közepén Budapesten ünnepelték meg.

Olasz nyelvű homíliájában Somorjai Ádám aláhúzta: az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás fontos esemény volt a magyar nemzet ezeréves történetében. Ahogyan azt a forradalom nemzetközi visszhangja mutatja, része az Európai Unió történetének is. A vasárnapi evangéliumi szakaszban kétszer is előfordul Jerikó város neve. A zsidók a Jerikót körülvevő falat hétszeres imával döntötték le. XII. Piusz három enciklikát intézett a keresztény világhoz és a jóakaratú emberekhez. A negyedik megnyilatkozása pedig a november 10-én elhangzott híres rádióbeszéde volt. XII. Piusz nyolc nap alatt három enciklikát szentelt ennek az eseménynek, ami rendkívüli dolog – hangsúlyozta Somorjai Ádám. „Ezzel a szentmisével le szeretnénk róni hálánkat e nagy pápa előtt, aki nem hallgatott. Fölemelte szavát és ezt a nevet kiáltotta a világnak: Isten, Isten, Isten!"

A szentmise után a rádió munkatársai sárga-fehér, a vatikáni színeket (arany-ezüst) idéző virágcsokrot helyeztek el XII. Piusz pápa sírjánál, majd Maria Ghislandi fölolvasta Chiara Lubich üzenetét, amelyet a Vatikáni Rádió magyar szerkesztőségének címzett.

Ezután a Fokoláre Mozgalom két önkéntese osztotta meg személyes élményeit a Vatikáni Rádió magyar munkatársaival. Mindketten részt vettek szeptember közepén a Budapest Sportarénában megrendezett nemzetközi találkozón. Maria Ghislandi szerint Chiara Lubich üzenete tükrözi Krisztus feltámadásának reményét. Augusto Landucci tanúságtételében elmondta, hogy a budapesti találkozó ideje alatt végig érezték az isteni kegyelem hatását: eszköz voltak a Mindenható kezében. „Mi továbbra is imádkozunk a magyarokért, mert Magyarország olyan sokat adott a világnak vértanúival, áldozataival. 1956-ban Magyarország jelezte, hogy ez a rendszer össze fog omlani. A budapesti találkozóra érkezettek közül többen azt mondták, azért jöttek, hogy megcsókolhassák ezt a földet, amely nélkül hivatásukban nem születtek volna meg Istennek."

* * *

A Kelemen-kápolna, mely a konfesszió oltár alatt található, az egyik legfontosabb szentély a vatikáni grottákban, mert azt a középkori oltárt őrzi, amelyet ad caput sancti Petrinek hívnak, (ami annyit jelent: Szent Péter fejénél), hiszen az Apostolfejedelem ereklyéinek közvetlen közelében található. A csodálatosan díszített, gazdagon aranyozott kápolna VIII. Kelemen pápa idején készült, ezért róla nevezték el. Szemben vele helyezték örök nyugalomra XII. Piusz pápát, aki az 1950-es szentévben megáldotta a kápolna új oltárát. Õ volt az is, aki elvégeztette az ásatásokat a Szent Péter-bazilika alatt 1939-1949 között, amelyek eredményeként megtalálták az Apostolfejedelem sírját és ereklyéit, továbbá feltárták a vatikáni temetővárost, vagyis nekropoliszt.

Pietro Zander, a vatikáni nekropolisz munkatársa a Vatikáni Rádió mikrofonja előtt a Kelemen-kápolna sajátosságairól beszélt. Többek között elmondta: a szentély fordított kereszt alakú, mert így kíván emléket állítani Szent Péter vértanúságának, akit a hagyomány szerint fejjel lefelé feszítettek keresztre a mostani bazilika helyén álló cirkuszban. A XVI. századi kápolna aranyozott stukkói is Szent Péter alakját idézik, az oltár mögött egy bronz rácson keresztül pedig az első, konstantini bazilika emlékműjét láthatjuk, amelyet Nagy Konstantin császár a IV. században a keresztények számára olyannyira fontos szentnek emelt. XII. Piusz pápa rendelte el azt is, hogy a vatikáni grottákat, vagyis a Szent Péter-bazilika altemplomát megközelíthetővé tegyék a zarándokok számára. Egyes nemzeteknek, vallásos közösségeknek megadatott az a kiváltság, hogy nemzeti kápolnájuk legyen Szent Péter sírja közelében. Ezek közül fontos helyen áll a magyarok nemzeti szentélye, a Magna Domina Hungarorum, Magyarok Nagyasszonya kápolna – mondta Pietro Zander, a vatikáni nekropolisz munkatársa.

VR/Magyar Kurír