Hát csak ennyire érdemesítjük azt a 10 milliárd embert, aki már meghalt, mióta ember él a földön? Előbb-utóbb mi is közéjük kerülünk, s akkor nem éveink lesznek, csak évente egy napunk?
Ugyanakkor mégis mély szimbólum ez a nap. Mint az egyperces néma felállás a sokperces zaj közepette.
Legalább ilyenkor villanjon belénk, hogy a Halottak Napja már nem megy le. Számukra már feljött és örökké világít az élő Krisztus. Hogy vakítja őket, vagy élteti őket a folyamatos szeretet-teli fény, az attól függ, hogy itt milyen életet éltek. Közéjük igyekszünk, még ha nem is merünk róla beszélni. Kérjük őket, hogy segítsenek, és kérjük az Urat, hogy segítsen nekik!
Sánta János