…Hámori Antalt az embriókutatás erkölcsi és jogi minősítéséről

Az emberi embrióval kapcsolatos kutatás, beavatkozás témájában fontos hangsúlyozni, hogy az emberi embrió kutatási célból történő létrehozása, egymással genetikailag megegyező emberi egyedek létrehozása, emberi embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatás végzése és a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozás végzése súlyosan elítélendő, a magyar állami szabályozás szerint is büntetendő cselekményeknek minősülnek (ld. 1978. évi IV. tv. 173/A., E–G. §§, vö. 1997. évi CLIV. tv. 162., 181–182. §§ és 2002. évi VI. tv. Egyezmény 13. Cikk, 18. Cikk 2., Kiegészítő Jegyzőkönyv 1. Cikk). Ezek olyan magatartások, amelyek – például az őssejt-előállítás és -felhasználás esetében – az emberi embriók eszközként való felhasználásával és szükségszerű elpusztításával járnak, ezért erkölcsi és jogi szempontból megengedhetetlenek.

A humánembrió saját genetikai identitással, folyamatos, koordinált és fokozatos fejlődéssel rendelkezik, ezért nem tekinthető puszta sejthalmaznak. A humánembriót személyként kell tisztelni és a lehetőségekhez képest a személyeknek kijáró védelemben és ellátásban kell részesíteni. Az embriónak, mint emberi egyednek joga van az élethez, és minden, nem az érdekében és védelmében történő kutatás, beavatkozás megsérti ezt a jogot. Emberi embrió „biológiai alapanyagként” való hasznosítás végett történő létrehozása súlyosan erkölcs- és jogellenes.

Az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel történő védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2002. évi VI. törvényben – az Egyezmény Preambulumában – megfogalmazásra került az emberi lény tiszteletben tartásának szükségességéről való meggyőződés mind egyéni, mind az emberi fajhoz tartozó mivoltában és elismerve méltósága biztosításának jelentőségét, valamint az, hogy a biológia és az orvostudomány nem megfelelő alkalmazása az emberi méltóságot veszélyeztető cselekményekhez vezethet.

Az Egyezmény 1. Cikke kimondja, hogy a jelen Egyezményben Részes Felek védelemben részesítik az emberi lényt méltóságában és önazonosságában és megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítják sérthetetlenségének és más jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartását a biológia és az orvostudomány alkalmazásának vonatkozásában. A 2. Cikk értelmében az emberi lény érdeke és jóléte a társadalom vagy a tudomány puszta érdekével szemben mindenkor elsőbbséget élvez (vö. 1997. évi CLIV. tv. 163. §).

A Kiegészítő Jegyzőkönyv preambuluma tartalmazza, hogy az emberi lénynek a genetikailag azonos emberi lények szándékos létrehozásával történő eszközzé alacsonyítása ellenkezik az emberi méltósággal és a biológia és az orvostudomány nem helyénvaló alkalmazását jelenti. Az 1. Cikk alapján tiltott minden olyan beavatkozás, amelynek célja egy másik élő vagy holt emberi lénnyel genetikailag azonos emberi lény létrehozása.

A klónozással a nő radikális eszközértékűvé tétele valósul meg, mert emberi mivoltát és ebből fakadó tetteit csak néhány, pusztán biológiai funkciójára redukálják (petesejtet szolgáltat és rendelkezésre bocsátja a méhét). A klónozás elutasításának végső oka a klónozott személy és az emberi nemzés méltóságának a tagadása. A klónozást, mint a genetikai manipuláció legveszélyesebb, szinte beláthatatlan következményekkel járó esetét mind a hazai, mind a nemzetközi orvostudományi, etikai és jogi gondolkodás egyértelműen elveti. A klónozás során az emberi személy legalapvetőbb viszonyainak – a gyermekségnek, a vérrokonságnak, a szülői létnek – az elfajulása történik: egy nő ikertestvére saját anyjának, mert biológiai apa hiányában saját nagyapjának a lánya. A természet rendjébe történő mesterséges beavatkozás tehát hatalmas károkat okozhat; s ez a megállapítás igaz a születendő gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozásra is, amely ugyancsak súlyos bűncselekménynek minősül (ld. 1978. évi IV. tv. 173/C. §, vö. 1997. évi CLIV. tv. 182. § és 2002. évi VI. tv. Egyezmény 14. Cikk). Az ilyen beavatkozások ellentétesek az emberi lény személyi méltóságával, sérthetetlenségével és egyetlen, meg nem ismételhető identitásával.

A csírasejt-vonalat érintő génterápia etikai és jogi szempontból jelenleg nem javasolt, mert a rendelkezésre álló módszerek még nem ellenőrizhetők megfelelő módon, és a fejlődő embrióra nézve aránytalanul nagy kockázattal járnak (nem beszélve arról, hogy a korai embrió génterápiája az in vitro megtermékenyítés technikájával jár együtt). A jövőben a tényleges terápiás céllal végrehajtott, csírasejt-vonalba történő beavatkozás megengedhető akkor, ha az nem jelent aránytalan veszélyt az embrióra nézve, és nem avatkozik bele a fejlődő embrió genetikai állományába oly módon, hogy az megváltoztatná egyediségét és sértené méltóságát. A zigóta vagy a korai embrió genetikai állományába történő beavatkozás hatása megjelenik a későbbi szervezet minden sejtjében és az utódokban is.

Összefoglalva, véleményem szerint a kutatás, beavatkozás és ezek támogatása csak abban az esetben engedhető meg, ha erkölcsileg biztos, hogy sem a még meg nem születettnek, sem pedig édesanyjának életét, sértetlen épségét nem fenyegeti károsodás, és azzal a feltétellel, hogy a szülők megfelelő tájékoztatásuk után önként adták beleegyezésüket a beavatkozáshoz. Az emberi lény, egyedülálló méltósága miatt, csak olyan biztosítékok mellett vethető alá kutatásnak, beavatkozásnak, amelyek az alanyi és nem tárgyi értékű lénnyel szemben kötelezőek. Az emberi lény soha nem tehető eszközértékűvé. Emiatt a biológiai-orvosi tudományoknak nincs meg ugyanaz a kutatási szabadságuk, mint a tárgyakkal foglalkozó tudományoknak. A kutatás, beavatkozás területén is az erkölcsi és jogi norma azt kívánja meg, hogy a cél az emberi lény jólétének előmozdítása legyen; a vizsgálatoknak és beavatkozásoknak az érintettek javát kell szolgálniuk. Minden kutatás és beavatkozás, amely ellentétes az emberi lény igaz javával, erkölcstelen és jogellenes. Ilyen tevékenységbe energiát és forrásokat befektetni ellentétes az emberi lényre irányuló tudomány céljával és haladásával.

Magyar Kurír