Hangversenyt adtak a pápa és az olasz államfő tiszteletére a Vatikánban

Az Olaszország szentszéki nagykövetsége által rendezett koncerten Giuseppe Verdi A végzet hatalma című operájának nyitánya, valamint Beethoven III. Eroica szimfóniája hangzott el. A Maggio Musicale Fiorentino (Firenzei Zenei Május) zenekart Zubin Mehta világhírű karmester vezényelte.

A VI. Pál terem ünnepi hangulatában szinte kézzel foghatóvá váltak az érzelmek, mivel ez a hangverseny sokkal többet jelentett, mint pusztán a lateráni egyezmény évfordulójának megünneplése.

A vatikáni sajtóterem jegyzéke szerint a koncertet találkozó előzte meg, amelyen a pápa biztosította az államfőt, hogy figyelemmel kíséri azokat a fontos eseményeket, amelyek az olasz nép életében a közeljövőben bekövetkeznek. hamarosan végéhez közeledik a hét évre szóló elnöki mandátum. A pápa és a hétéves mandátuma végéhez közeledő Giorgio Napolitano államfő közötti kölcsönös tisztelet, nagyrabecsülés közismert

Napolitano a koncert előtt mondott beszédében – utalással a lateráni egyezményre, egyfajta nyilvános búcsúzásként – felidézte azt a hosszú utat, amely végül elvezetett az állam és az egyház közötti bizalommal teli együttműködéshez a közjó érdekében. Megállapította, hogy a pápával való találkozások, egymás kölcsönös meghallgatása, a párbeszéd mindig gazdagodásra adott okot. Arról biztosította a Szentatyát, hogy mint olasz, bármilyen pozíciót tölt is be, mindig figyelemmel kíséri majd a pápa üzeneteit, azokat megfontolja és bizalmat merít belőlük.

A hangverseny után XVI. Benedek pápa mondott beszédet, amelyben szintén utalt rá, hogy osztozott az államfővel tapasztalatokban és megfontolásokban. Az előadott zeneműveket illetően a pápa megállapította, hogy kijár a tisztelet Giuseppe Verdinek, születése kétszázadik évfordulója alkalmából. Az olasz zeneszerző ritka képességgel vázolta fel az élet különböző helyzeteit, különös tekintettel az emberi lélek drámáira. Szereplőinek sorsa mindig tragikus, ez jellemzi a Végzet hatalmát is.

A pápa hozzátette: a sors témáját érintve Verdi közvetlenül vallási kérdést vet fel, konfrontálódik Istennel, a hittel, az egyházzal. Zenéjéből kiérződik lelke nyugtalansága, Isten-keresése. Művében felvázolja az emberi lét drámáját, amelyet tragikus végzet jellemez, valamint áthatja a vágy Isten irgalmassága, szeretete után, amely világosságot, értelmet és reményt ad a sötétségben is. A hit kínálja fel nekünk ezt a távlatot, amely nem illuzórikus, hanem valóságos – fejtette ki a Szentatya.

Beethoven III. szimfóniájáról szólva a pápa a második tételre, a Temetési menetre összpontosította mondanivalóját. Mint megjegyezte: a halál gondolata arra ösztönöz, hogy a túlvilág, a végtelen felé forduljunk. Az élet értelmének a keresése, amely szilárd remény felé nyit a jövőt illetően, része az emberiség előrehaladásának – mondta beszédében XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír