A koncertet a Római Operaház zenekara és kórusa előadásában hangzott el, a neves olasz karmester, Riccardo Muti vezényletével. Szólót énekelt Daniela Barcellona és Rosa Feola. A hangverseny – mint ahogy azt az olasz köztársasági elnök is kiemelte beszédében – minden aspektusában olasz volt olyannyira, hogy még a felcsendülő szólóhangszerek is a neves olasz hangszerkészítők, Antonio Stradivari, Giuseppe Guarnieri, illetve Antonio és Girolamo Amati mesterművei voltak. A koncerten részt vett az olasz politikai élet képviselői közül többek között Mario Monti szenátor, olasz miniszterelnök és felesége is.
A hangverseny előtt Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök a Szentatyának szánt gondolataiban a világ jelenlegi nehézségeire utalt, így az erőszakra, a megosztottságra, a keresztényüldözésre és a jelenlegi gazdasági világválságra. Hálát adott Benedek pápának szolgálatáért, amellyel e nehéz időszakban támogatja és vigasztalja az embereket, szem előtt tartva az európai egységet, az etikai és kulturális dimenziókat, egy jobb társadalmi jövőképet állítva a világ elé.
A hangversenyt követ
ően XVI. Benedek pápa köszönő szavakat intézett az olasz államfőhöz és a jelenlévő hallgatósághoz. Elmondta, hogy az olasz zeneszerzők alkotásaiból összeállított hangverseny is Péter utóda és az olasz nemzet között fennálló kapcsolatról tanúskodik.
Antonio Vivaldi a velencei zenei hagyomány kiemelkedő alakja. Egyházzenei tevékenysége kevésbé ismert, mégis fontos szerepet töltött be életművében, mert a művész hitét fejezi ki. Vivaldi zenéje, amelyet az érzelmek gazdagsága jellemez, dicsőítést, köszönetet, hálát és csodálatot fejez ki Isten művével szemben – magyarázta a Szentatya.
Giuseppe Verdi két művének esetében azonban változik a hangszín. A Stabat Mater dolorosa Mária fájdalmát mutatja be a kereszt lábánál. Csakis a legszükségesebb hangok szólalnak meg a fájdalom érzékeltetéséhez, a részvételre vezetve a hallgatót Mária drámájában. Végül a Te Deum-nál érzékelhetjük Verdi különleges figyelmét a szöveg iránt, amely által a hagyományostól eltérő zeneművet tudott alkotni – mondta a pápa. Verdi kérése fejező
dik ki ebben a darabban, amelyet Istenhez intéz a reményért és világosságért az élet utolsó szakaszában. A Stabat Mater és a Te Deum Verdi utolsó két műve volt, amelyet nem is a nagyközönségnek, hanem saját magának írt. Ez utóbbival kívánt búcsút venni ettől a világtól – magyarázta XVI. Benedek.
A koncertet követően került sor az ajándékátadásra. Az olasz államfő egy értékes hegedűvel, valamint egy, az 1800-as évek első feléből származó kottával ajándékozta meg a Szentatyát. XVI. Benedek pápa a „Nagy Szent Gergely Rend Nagykeresztje” pápai kitüntetésben részesítette Riccardo Muti olasz karmestert.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír