Három egyházmegye közös jubileuma

Múltunk lelki gazdagságából kívánunk erőt meríteni jelenünk és jövőnk keresztény lelkiségének felvirágoztatására. Trianoni békeszerződés ütött sebet rajtunk, fájdalmunkra, három részre szakítottan, de egy szívvel-lélekkel emlékezünk Szent Gellért vértanú püspök 975 éves életművére.

Ez év szeptember 24-én nagybecskereki székesegyházunkban azért tartunk Gellért-napot, hallgatjuk Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek szentbeszédét, imádkozunk együtt országos püspöki konferenciánk valamennyi főpásztorával és bánsági rónaságunk minden tájáról itt egybegyűlt híveinkkel, élükön lelkipásztoraikkal, hogy kiesdjük a Magyarok Nagyasszonyának és védőszentünknek, az ősi egyházmegye első szent püspökének, Gellértnek pártfogását – olvashatjuk Huzsvár László nagybecskereki megyéspüspök sorait a Szent Gellért ősi egyházmegyéjének 975 éve c. kiadvány előszavában.

Nagybecskereken 2005. szeptember 24-én, szombaton a székesegyházban nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek meg az egyházmegye védőszentje, Szent Gellért napjáról. Több évtizedes hagyomány, hogy ezen a napon a püspöki lak dísztermében a lelkipásztorok főpásztorukkal együtt előadást hallgatnak – idén Erdő Péter bíboros prímás esztergom–budapesti érsek beszélt a papságot és a híveket érintő jogi vonatkozású kérdésekről, valamint Isten újszövetségi népéről mint választottakról.

Az egyháztanácstagok eközben a székesegyházban lelkigyakorlaton vesznek részt, melyet az idén dr. Pénzes János szabadkai megyéspüspök vezetett. A két előadás témája az egyháztanács tagjainak szerepe és feladata a korszerű egyházban, külön vetülettel a II. Vatikáni Zsinat határozataira.

Már a kora délutáni órákban megtelt a székesegyház: a zarándokok (húsz autóbusszal) az egész egyházmegye területéről és a szomszédos Szabadkai Egyházmegyéből érkeztek az ünnepi szentmisére, melyet a Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek Hivatásképző Otthona és a muzslyai Emmausz fiúkollégium diákjainak hangversenye előzött meg.

A nap fénypontja az ünnepi szentmise volt, melyet Erdő Péter bíboros prímás, esztergom–budapesti érsek, Eugenio Sbarbaro apostoli nuncius, Stanislav Hoèevar belgrádi érsek, a püspöki konferencia tagjai: Zef Gašhi bari érsek-prímás, Pénzes János szabadkai megyéspüspök, Ilija Janjiæ kattarói megyés püspök, Mark Sopi prizreni püspök, apostoli kormányzó, Ðuro Džudžar görög katolikus püspök, Szerbia–Montenegró keleti szertartású exarchája, Kiro Stojanov szkopjei megyés püspök, valamint a macedóniai görög katolikusok püspök exarchája, Djuro Gašparoviæ püspök, a diakóvári püspök általános helynöke Szerémségben, Huzsvár László nagybecskereki megyés püspök mint házigazda mutattak be egyházmegyénk valamint a szomszédos egyházmegyék lelkipásztoraival együtt.

Az isteni Gondviselés nem hagy magunkra, kísér ma is – mondta a Erdő Péter bíboros, aki ünnepi beszédében kiemelte: ez a közösség a Szent István-i alapítású Csanádi Egyházmegye hitének és életének folytatója, amely helytállásával tanúságot tett hitéről és reményéről.

A közösség, amelyről a prímás úr oly nagy szeretettel és megbecsüléssel beszélt, az első világháború végéig a Csanádi Püspökség részét képezte, majd a Trianoni békeszerződés következtében a Szerb–Horvát–Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság része lett. A Szentszék a területet Bánsági Apostoli Kormányzósággá alakította, melynek vezetését 1923. február 10-én Rafael Rodiæ OFM apostoli kormányzóra bízta, akit posztján Josip Ujèiè, majd Gabriel Bukatko váltott fel. 1971. december 22-én a többségében magyar anyanyelvű hívek végre magyar ajkú kormányzót kaptak, Jung Tamást, akit 1972. február 23-án szenteltek püspökké.

A bánsági egyház életében igazi örömünnep 1986. december 16-a, amikor II. János Pál pápa püspökséggé emeli az apostoli kormányzóságot, majd 1988. február 14-én felszentelik a Nagybecskereki Egyházmegye első megyés püspökét, Huzsvár Lászlót. A térségben a harmincas évek elején mintegy kettőszáznegyvenezer katolikus élt, létszámuk a második világháborút követően a németség kényszerű távozásának következtében a felére csökken.

Napjainkban a katolikus lakosság hetvenezres lélekszámú, erős szórványjelleggel. Az egyházmegyében a főpásztorral együtt huszonöt lelkipásztor, két diakónus és két nyugalmazott lelkipásztor teljesít szolgálatot, átlagban négy-öt leányegyházat is ellát szinte mindegyikük. Az idei tanévben két teológusa és két szeminaristája van a Nagybecskereki Püspökségnek.

Urunk, Te, Aki mindent hallasz, látsz és tudsz, könyörgésünk jusson eléd! Kérünk, halld meg bíboros urunk homíliájának utolsó szavait is: Szent István király, Szent Gellért püspök, Magyarok Nagyasszonya, Keresztények Segítsége, könyörögjetek népünkért és ezért az egyházmegyéért, kérjétek számunkra a hitet, a reményt és az élet bőségét a szeretetben!

Kovács Szöszill/Hírvivő/Magyar Kurír