Három kontinens előadói a 21. szegedi biblikus konferencián

A konferenciáról Benyik György professzor beszámolóját olvashatják.

A 21. szegedi biblikus konferencián, Szlovákiát leszámítva, minden szomszédos ország magyar egyházi felsőoktatási intézménye képviseltette magát. A Joachim Gnilka-díj bejelentése kapcsán köszöntötte a konferenciát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora, Fodor György. A Gál Ferenc Hittudományi Főiskola anyaintézményéből pedig Rózsa Huba és Kránitz Mihály professzorok hozzászólással és egyéni előadással is emelték a konferncia színvonalát.

Első alkalommal érkeztek előadók három kontinensről: Joachim Gnilka (München) a Pápai Biblikus Bizottságot képviselte, Cilli Breytenbach most ugyan Berlinből érkekezett, de afrikai születésével a Stellenbosch egyetemét is képviselte, Akiyma Manabu patrisztikus, klasszika filológus pedig Tokio képviseletében Ázsiát reprezentálta.

A konferncián megjelent új teológus biblikus nemzedék képviselői Juhász Gergely (Leuven), Kovács Zsolt (Kolozsvár), Martos Levente Balázs (Szeged-Győr), Pecsuk Ottó (Budapest, Károli Gáspár egyetem) képviseletében adott elő. A legfiatalabbak, a diplomájukat védő biblikusok az evangélikus teológiáról érkeztek, Malik Péter Károly és Weltler Gábor személyében.

Először történt meg, hogy Pál missziójának pogány hátterét viszgálva igen sok előadás összecsengett, vagy szerencsésen egészítette ki egymást. Zamfir Korina (Kolozsvár) az ókori vallási magán társaságokról írt dolgozatát, Peres Imre (Deberecen) ókori pogány sírfeliratokat vizsgáló előadása jól egészítette ki. Betegség miatt ugyan nem lehetett jelen a konferencián Mato Zovkity (Szarajevo), de elküldött dolgozata Pál és Seneca gondolatainak egymásba kapcsolódását tárta fel. Kovács Zsolt (Gyulafehérvár) a sztoikus álhatatosság kérdését elemezte. Előadásának szállóigéje lett Epiktetosz mondása, „ami hatalmunkban van, azt meg tudjuk változtatni, ami nincs azt nem”. Pecsuk Ottó könyvét ismeretetve avatta be a konferencia résztvevőit a Római levél pogány kulturális hátterébe. Troels Engberg-Pedersen (Koppenhága), aki egyébként Pál és a hellensztikus irodalom kutatásának legnagyobb szaktekintélye, igen érdekesen oldotta meg Pál és a pogány gondolkodás kapcsolódásaink rejtélyeit.

A két budapesti előadó, Frőhlich Ida és Szécsi József mutatta be Pál gondolkodásának zsidó hátterét, a kumrán hatását vizsgálva Pálra, illetve a talmudi házasságkoncepció és Pál házasságkoncepciójának kapcsolódási pontjait ecsetelve.

A magyarul előadók előadásuk szövegét nemcsak előre elküldték, hanem angol, illetve német nyelvű rövidített vázlattal is ellátták, ezzel is segítve a kommunikációt és a vitát a külföldi előadók részére. A konferencia előadói egymást segítették a tolmácsolásban, főleg azon katekétáknak nyitva meg a tudományos vitát, akik az angol és a német teológiai nyelvezetben járatlanok.

Gondolatébresztő és szemléletformáló előadások hangzottak el a kereszténység kezdeteiről, amelyben az ősegyház képviselői az ellenséges pogány kultúrát képesek volt meggyőzni saját igazságukról, és a keresztény közösségek életpéldájukkal természetes szövetségeseket találtak a jóakaratú, művelt és erényes pogány emberek között. Az előadások, hozzászolások és beszélgetések során arra keresték a választ, miként történhetett meg, hogy annak ellenére, hogy az ókorban a rivális pogány vallási egyesületek és szentélyek, a megsértődött zsinagóga képviselői és a kereszt botránya miatt kialakult társadalmi ellenszenv ellenére, a keresztény közösségek növekedtek, nem fogytak, és társadalmi megítélésük sem csökkent.

A konferenciát évek óta látogató Joachim Gnilka –  aki korábban Münsterben 3000 teológiai hallgatót tanított – azért tartotta szerencsésnek, hogy éppen most került napirendre ez a téma, mert véleménye szerint Európában manapság a keresztény egyházak elvesztették népegyházi jellegüket, és számolniuk kell azzal, hogy a többségi társadalom értetlenül vagy ellenségesen nézi az egyházakat. Ez pedig azt eredményezi, hogy a társadalmi nyomás miatt számos keresztény hívő elbizonytalanodik az egyházban.

A következő konferencia témája a tervek szerint a „test-lélek” fogalom vizsgálata lesz. Mindkettőről ellentmondásos nézetek élnek a társadalomban. Szükségesnek látszik megvizsgálni, mit is olvashatunk a testről és a lélekről az Ószövetség irataiban és az Újszövetségi szerzők írásaiban.

Magyar Kurír