Haza a magasban – a Szent István Társulat sorozata

– Az előadássorozattal társulatunk egy régi, szép, az 1848/49-es polgári forradalom és szabadságharc korában gyökerező hagyományát szerettük volna felújítani. A XIX. század derekán közgyűléseinkhez és választmányi üléseinkhez olyan előadások kapcsolódtak, amelyek mindig nagy érdeklődést váltottak ki az értelmiség körében. Bár a szabadságharc bukása után a budai helytartótanács titkosrendőrei folyamatosan szemmel tartották rendezvényeinket, a korabeli szellemi élet nagyjai, Deák Ferenc, Eötvös József, Ybl Miklós, Liszt Ferenc rendszeresen látogatták ezeket az előadásokat, amelyek a legkülönfélébb témakörökben és előadókkal, egészen 1887-ig folytatódtak. Ezután sem szűntek meg, csak új keretet kaptak.

Amikor 1916-ban a Szent István Társulat Tudományos és Irodalmi Osztálya Csernoch János hercegprímás vezetésével Szent István Akadémiává alakult, az előadások tudományos rangra emelkedtek. Ezt követően előadást tartott az Akadémián többek között Teleki Pál, Prohászka Ottokár, Fraknói Vilmos, Sík Sándor, s két későbbi Nobel-díjas, Békésy György és Hevesy György.

1948-ban államosították a Társulat intézményeit, a Szent István Akadémia felfüggesztette tevékenységét, így az előadások jó három évtizedig szüneteltek. A hetvenes, nyolcvanas években újraindultak ugyan, de már csak szűk körhöz szóltak.

2002-ben azért döntöttünk úgy, hogy eredeti formájában újítjuk fel ezeket az előadásokat, mert felismertük: az írott kultúrán túl a verbális közlés fontosságára is ügyelnünk kell, a kimondott szót a leírt szóval társítva erősíteni kell a jelentést, az üzenetet, ami reményeink szerint rólunk, nekünk és értünk szól majd.

– 2002-ben emlékeztünk meg Illyés Gyula születésének 100. évfordulójáról. Ez adta az ötletet, hogy az ő egyik magyarságáról szóló versének címét válasszák az új előadássorozat mottójául?

– Nem. Sokkal inkább a vers tartalma inspirált minket, az emberi szó és gondolat olyan formáló ereje és jelentősége, amely nemzetet, országot teremthet és alakíthat: „te mondd magadban, behunyt szemmel/, csak mondd a szókat, miktől egyszer/ futó homokok, népek, házak/ Magyarországgá összeálltak.” S ha vannak korok, időszakok, amelyek nem tudják befogadni a szavak és gondolatok teljességét, a haza kissé eltávolodik tőlünk, s olykor bizony – ahogy Illyés fogalmaz – a magasba, az égbe menekszik. De tovább épül ott is, hogy kedvező időben visszatérjen. Elsősorban az országot, a hazát, a haza dolgait szeretnénk gondolatban körbejárni. A politika, a kultúra és a közélet egy-egy jeles személyiségét hallgatjuk meg alkalmanként, sőt, faggatjuk arról, hogy milyennek látják és képzelik el ők a gyakorlatban, vagy akár elméleti síkon, a legéletközelibb és leglakhatóbb ország modelljét.

Ennek szellemében zajlottak az elmúlt három évben az előadások a családról, az egészségügyről, a magyar kultúráról, a bibliai örökségről, az egyház helyzetéről, az egyház és az állam viszonyáról, az Európai Unióról. Az előadók között volt többek között Bolberitz Pál, Erdő Péter, Harrach Péter, Juhász Judit, Mészáros István, Nemeskürty István, Rózsa Huba, Semjén Zsolt, Seregély István, Szabó Ferenc, Tomka Ferenc, Veres András.

A Haza a magasban következő előadását május 30-án Kellermayer Miklós tartja, a hit és a tudomány kapcsolatáról.

MK