Bíró László püspök elmélkedéseiben a családellenes nyelvi mesterkedésekről, a házasság lelki erőforrásairól, valamint – a papság éve jegyében – a papság és a házasság jel-szerepéről szólt. Rámutatott: ma a család ellen hátrányos megkülönböztetés érvényesül, aminek hatékony eszközei a nyelvi csúsztatások. Fel kell ismernünk a tolerancia, a diszkrimináció, a házasság, a szabadság kifejezések valódi jelentését és azok átértelmezését; ragaszkodnunk kell a bibliai emberképhez és a keresztény családideálhoz, amely számunkra nem eszmény, hanem valóság.
A házasság szentségéről szólva a főpásztor így fogalmazott: „Az esküvőn az igent valójában nem egymásnak, hanem egymásra mondtátok ki. Igenetek azt jelentette: Úgy szeretlek, hogy egy életen át képes vagyok számodra megjeleníteni azt, ahogyan Isten Jézusban szereti az embert – az új és örök szövetséget."
A püspök párhuzamot vont a papság és a házasság között. „A pap hűsége – éppúgy, mint a házastársak hűsége – valójában Krisztus hűsége. Õ az, aki megtart, ezért az ezüst- vagy aranymisén, ezüst- vagy aranylakodalmon valójában nem a papot és nem a házaspárt, hanem Krisztust és az ő hűségét ünnepeljük. Az idő múlásával a szeretet neve: hűség" – fogalmazott a főpásztor.
Mindhárom elmélkedést egy-egy házaspár tanúságtétele követte; az utolsó után rövid kiscsoportos beszélgetés következett, majd délutáni szentmisével zárult a program.
Az elmélkedések – a korábbi években elhangzott beszédekhez hasonlóan – meghallgathatóak a MÉCS Családközösségek honlapján.
Magyar Kurír