Hiába kérték a jogorvoslati törvény halasztását a romániai katolikusok

A román kormány szerdai ülésén elfogadta a kommunizmus idején államosított ingatlanokra vonatkozó új jogorvoslati törvény tervezetét, amelyet vita nélkül - úgynevezett felelősségvállalással - jövő héten készül elfogadtatni a parlamentben.

 A tervezet értelmében Románia négy év múlva, részletekben kezd ismét kárpótlást fizetni azokért az elkobzott ingatlanokért, amelyeket nem lehet természetben visszaszolgáltatni. Továbbra is érvényben van, hogy a még létező, államosított ingatlanokat lehetőleg természetben adják vissza volt tulajdonosaiknak. Ha ez nem lehetséges, akkor az állam a jelenlegi piaci értéken állapítja meg az egykori ingatlanért járó kárpótlás értékét, amelyet azonban nem pénzben, hanem úgynevezett „árverési pontok2 formájában fizetne ki.

Az árverési pontokat a kárpótolt személy más, az állam által áruba bocsátott ingatlanok megvásárlására használhatja fel, vagy megvárhatja, amíg azokat –2017-től kezdődően, évenként legfeljebb 14 százalékos összeghatárig – az állam visszavásárolja. Ez azt jelenti, hogy a kormány a következő parlamenti ciklusra hárítaná a kárpótlás terhét, amely egyes becslések szerint akár 16 milliárd euróra is rúghat.

A katolikus püspöki konferencia a törvényjavaslat benyújtásának elhalasztását kérte. A levelet aláíró Lucian Mureșan görög katolikus bíboros, fogarasi megyéspüspök nehezményezte, hogy sem a görögkatolikus, sem a római katolikus közösség véleményét nem kérte ki a kormány, amikor kidolgozta a tervezetet, holott a jogszabály a katolikus egyház elkobzott vagyonáról is rendelkezik.

Korábban a református püspökök is bírálták a kormány restitúciós törvénytervezetét, mert méltánytalannak tartják a kárpótlási rendszert, akárcsak azt, hogy a visszakapott épületekben további 25 évig kell megtűrni bérlőként a bennük működő közintézményeket.

Victor Ponta miniszterelnök szerint a következő napokban még az egyházak is küldhetnek módosító indítványokat: a tervezetet jövő héten véglegesítik. Ponta a kormányülésen beszámolt arról, hogy a tervezetet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is véleményezte és a strasbourgi bíróság javaslatára a szöveget úgy módosították, hogy a tulajdonosoknak nem 25, hanem legfeljebb tíz évig kell megtartaniuk a közintézmények által használt ingatlanok rendeltetését.

Romániát az EJEB szólította fel 2010-ben, hogy tegye működőképessé az államosított ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszerét, miután több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon.

A bukaresti kormány szerdán jóváhagyta, hogy a kabinet „felelősségvállalással” terjessze az új jogorvoslati törvény tervezetét a parlament elé. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a kormány által ilyen módon előterjesztett törvénycsomag egy bizonyos határidőn belül automatikusan hatályba lép, ha a parlament nem szavaz meg közben egy - a kormány bukásával járó - bizalmatlansági indítványt.

MTI/Magyar Kurír