Ezt úgy nevezzük, hogy áteredő bűn. Nem tehetünk róla, hogy beleszületünk, de arról már tehetünk, hogy kikerülünk-e belőle. Ezt a hiányt a keresztség szünteti meg.
Hasonlattal élve az áteredő bűn állapota olyan, mint a félhomály. A keresztség pedig olyan, mint ugyanott felkapcsolni a villanyt. Ugyanaz az ember változik meg, de mégse cserélődik ki a személy, a lélek és a test, hanem megtisztul. Eddig darabjaiban látta a világot, most már egységben látja. Eddig nem tudta, mire csak begyűjteni tudott a kezével, most már tud osztani is.
Sánta János