A hit az emberi jogok szolgálatában

Az évfordulóról a Franciaországban működő, emberi jogokért küzdő katolikus szervezetek ünnepi konferencia keretében emlékeztek meg – írja a La Croix. A találkozón tizenhárom szervezet képviseltette magát, köztük a Keresztény Összefogás az Erőszak Ellen (ACAT), a Kiutasítottak Mozgalomközi Bizottsága (Cimade), az Éhínség Ellen és a Fejlődésért Katolikus Bizottság (CCFD), és olyan szervezetek is, amelyek megfigyelői státusszal rendelkeznek az ENSZ-ben, mint például a ferencesek ENSZ mellett működő humanitárius részlege: a Franciscans International, a Pax Christi és a Caritas.

„Nagyon nehéz volna egyszerre időben az összes emberi jog védelméért küzdeni” – mondta a lapnak Antoine Sondag, a francia Caritas nemzetközi oktatásért és kutatásért felelős megbízottja. „Így minden szervezet szakosodott valamire. Ez persze nem azt jelenti, hogy a többi joggal nem törődünk. Épp ellenkezőleg: meg vagyunk győződve arról, hogy az emberi jogok egységesek, és nem szétválaszthatók: ha az egyikért harcolunk, az visszahat a többire is.”

A XX. század történelme sajnos számos lehetőséget kínált a segítségre, és ezzel nagyban elősegítette a különböző segélyszervezetek megjelenését. Az egyik legrégebbi, a Kiutasítottak Mozgalomközi Bizottsága (Cimade) 1939-ben alakult, hogy segítséget nyújtson az Elzászból és Lotaringiából kitelepítettek számára. A Pax Christi a II. világháborút követően jött létre a béke elősegítéséért. Az Igazság és Béke Pápai Bizottsága 1967-ben jött létre, és még ebben az évben megalakult francia megfelelője, a Francia Igazság és Béke Bizottság, amelynek feladata, hogy ráirányítsa a katolikusok figyelmét az emberi jogok fontosságára. De vannak később alakult szervezetek is. A Jezsuita Menekültügyi Szolgálatot (JRS) például 1980-ban alapították a vietnami menekültek megsegítésére.

Fő tevékenysége alapján a szervezetek mindegyike kiválasztotta az Emberi Jogok Nyilatkozatának egy vagy több cikkelyét, s ezt tűzték zászlajukra. A Keresztény Összefogás az Erőszak Ellen (ACAT) jelmondata az 5. cikkely, amely kimondja, hogy „Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.” A Jezsuita Menekültügyi Szolgálat (JRS) tevékenységének alapját a 13. és 14. cikkely képezi: „Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.” Ahogy Michael Schöpf, a Szolgálat egyik tagja mondja: „Mivel történelmileg a menekültek megsegítésére alakultunk, elsősorban azokkal a külföldiekkel foglalkozunk, akik státusza Franciaországban jogilag nem rendezhető, de akiket kitoloncolni sem lehet, ezért a helyzetük egyre aggasztóbb.”

Munkájuk során azonban ezek a szervezetek gyakran kényszerülnek átlépni válaszott tevékenységük kereteit, és egymással összefogva vagy külön-külön a többi cikkely áthágása ellen is fellépni. Ahogy Marc Zarrouati, a Keresztény Összefogás az Erőszak Ellen (ACAT) elnöke mondja: „Szilárd békét építeni csak az igazságon keresztül lehet.”

Magyar Kurír

Kép: www.fn.no