Hitgyakorló ötletek „kiberkatolikusoknak”

Hitgyakorló ötletek „kiberkatolikusoknak”

A spanyol konzervatív ABC szombaton sorolta fel a Spanyol Katolikus Egyház öt javaslatát, hogyan gyakorolhatják vallásukat azok a spanyol katolikus hívők, akik nem tudnak vagy nem akarnak hosszabb időre megválni a „digitális világtól”. A spanyolországi háztartások kétharmada már széles sávú internetet használ, a lakosok 43 százaléka még a mobilján is képes netezni. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államának egyháza tartja a lépést a korral, és bár terjedelem hiányában nem tudjuk részletezni az összes ötletet, kettőt összefoglalunk az olvasóknak.

Az első ötlet a Santiago de Compostela-i zarándokút bejárása okostelefon vagy a számítógép, esetleg tablet segítségével. A „kiberhívő” minden vasárnap január 20-ától július 21-ig este kilenctől különösebb erőfeszítés nélkül bejárhatja a zarándokút 25 digitalizált szakaszának egyikét. Csak annyit kell tennie, hogy akárhol is van éppen, csatlakozik a www.evangelizaciondigital.org honlapra.

A második ötlet három spanyol fiatal vállalkozóhoz kapcsolódik, aki megalkotta a May Feelings közösségi hálózatot, amelyet az ABC az ima Facebookjának nevezett el. Tavaly május óta több mint ötvenezren keresték fel őket, és naponta legalább ezer imát töltöttek le róla. A regisztráló hívőnek ezután legfeljebb 259 leütésben kell megfogalmaznia kérését, és vagy ő kéri, hogy mások imádkozzanak érte vagy fordítva, ő teszi ugyanezt másokért. (Mellékeljük a többi hasznos javaslatot is, de csak azok fogják érteni, akik tudnak spanyolul.)

A portugál Opus Dei megelőzte a franciát

Az állami kezelésű Diário de Notícias a héten foglalkozott részletesen a lelkiségi mozgalom portugáliai tevékenységével egy nyilvános vita keretében is. Vasárnap azt a történetet foglalta össze, hogy az 1928-ban alapított Opus Dei vezetője miért döntött úgy, a bővítést inkább Portugáliában kezdi meg. Lúcia nővéren, a fátimai Mária-látó pásztorlányka segítségén múlt, hogy 1945. január 29-én Josemaría Escrivá de Balaguer első beszélgetésük, majd találkozásuk alapján végül Spanyolországon kívül Portugáliában folytatta a mozgalom szervezését. Telefonon beszéltek egymással, mielőtt Tuyban (a spanyolországi Galícia tartományban – a szerk.) sor került volna a személyes találkozóra is, ahol ő maga kérte a mozgalom alapítóját, hogy Portugáliában folytassa a szervezést. Lúcia nővér latba vetette minden befolyását, és portugáliai útlevelet is szerzett neki, hogy Fátimába mehessen vele. Február 6-án már a kegyhelyen készült fénykép a másik, már csak néhai két Mária-látó pásztorgyermek édesanyjával Fátimában; másnap pedig sor került a legfontosabb lépésre is, mert Manuel Gonçalves Cerejeira bíboros megadta az engedélyt a működésre. A PIDE, a korabeli Salazar-diktatúra titkosrendőrsége kezdettől fogva bizalmatlanul szemlélte a megjelenő és gyorsan terjedő mozgalmat, főleg attól kezdve, hogy miniszterek, sőt politikusok is csatlakoztak hozzá. A diktatúra bukása után, a 80-as években is nőtt tagjainak létszáma, és sokáig tartotta a kétezer főt, de napjainkban már csak mintegy 1500-an vannak.

Beszélgetések az Opus Dei alapítójával

Szintén csak összefoglalót tudunk adni a spanyolországi Rialp, a lelkiségi mozgalom közismert kiadójának a minap közzétett interjúkötetéből, amelyet Josemaría Escrivá de Balaguer napjainkban is tekintélyes médiumoknak – a L'Osservatore della Domenicának, a francia Le Figarónak, az amerikai The New York Timesnak és a Time magazinnak –, illetve három spanyol folyóiratnak adott 1966 és 1968 között. A spanyol konzervatív ABC szerdán mutatta be az 1968-ban ugyancsak ennél a kiadónál megjelent könyv kritikai kiadását – Beszélgetések Josemaría Escrivá de Balaguerrel –, amelyet ezúttal a teológia doktora, Juan Luis Illanes gondozott. Az 1992-ben előbb boldoggá-, majd szenttéavatott alapítóról elnevezett intézet igazgatója leszögezte, hogy Escrivá de Balaguer a riporterek összes kérdésére szokott válaszolni, és csak saját válaszait javította, a kérdezőket sose. Arra is emlékeztette a könyvbemutatón megjelent újságírókat, hogy a kötetben mi mindenről beszélt Escrivá de Balaguer: az éppen véget érő II. Vatikáni Zsinaton kívül az egyéni és többi szabadságjogról, az egyetemi életről, a nők és a társadalom kapcsolatáról, az Opus Deiről és persze a (tömeg)tájékoztatásról. Az esemény tehát arra is alkalmat adott a lapnak, hogy felhívja a kollégák figyelmét, az erkölcs megújításával adják vissza a szakma szavahihetőségét.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír