Hitoktatók továbbképzése Kaposváron

A püspök a szentmise homíliájában arra buzdította a hitoktatókat, hogy „egy rosszkedvű ország jó hírnökeiként” adják tovább az örömhírt a rájuk bízottaknak, ahogyan az evangélium hirdeti. A megyéspüspök a szentmisében imát mondott a lengyel népért, és a hitoktatókkal együtt könyörögtek az elhunyt lengyel vezetőkért. 

Ezt követően Kopp Mária egyetemi tanár A magyar társadalom lelki erőforrásai címmel tartott előadást  a hitoktatóknak. 1992 után most második alkalommal készült átfogó helyzetkép a magyar népesség állapotának jellemzőiről, elsősorban a lelki, testi és társadalmi egészség erősítése szempontjából. A vizsgálatok alapvető célja az volt, hogy az esélyteremtés rendkívül széleskörű, korábbi irodalmához képest újszerű, magatartástudományi alapú modellt vázoljon fel. Ennek lényege, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyeinek erősítésében a lelkiállapot, a pszichológiai készségek, a társadalmi tőke, a stresszel való megbirkózási képességek fejlesztése meghatározó jelentőségű. Külön vizsgálták az esélyteremtés egyéni, közösségi és populációs szintjeinek jellemzőit, valamint az esélyteremtés színtereit: az egyes életszakaszokkal, a társas kapcsolatok minőségével, a közösségi viszonyokkal, a kultúrával, vallással kapcsolatos esélyteremtési lehetőségeket, a leszakadó társadalmi helyzet, elsősorban a cigány/roma népesség esélyerősítésének kérdéseit, a munkával kapcsolatos védő és veszélyeztető tényezőket, a televíziózás, az internethasználat hatásait, a negatív életeseményekkel való megbirkózás lehetőségeit. A vizsgálatok kiemelt területe volt az önkárosító és egészségvédő magatartásformák, attitűdök, valamint a krónikus betegek, fogyatékkal élők életminőségének elemzése.

A társadalom eredményes működésének és az ember egészségének alapvető tényezője a közösség harmóniája. Az emberi boldogság modellje: egymást támogató közösségi hálózat, ami a társadalom eredményes működésének előfeltétele. A legutóbbi kutatások szerint is a magyarok 85%-a büszke arra, hogy magyar, és fontosnak érzi a hazaszeretetet is.

Előbbre visznek a nem anyagias célok

Az esélyteremtés szempontjából alapvető a tudatos célkitűzés, vagyis a tudatos döntés a külső és belső értékek között. A társadalom hátrányos helyzetű rétegei ugyanis előszeretettel választanak anyagias célokat, de a státusszimbólumok, márkák hajszolása csak még szegényebbé teszi őket. Akik belső célokat választanak, nemcsak kiegyensúlyozottabbak, de gazdagabbak is.

2002 óta nőtt, 2006-ban 32 százalék volt a maguk módján vallásosak aránya. A magasabb végzettségű fiatalok körében emelkedett a transzcendeciát elfogadók száma, de ennek a korosztálynak a halálfélelme sokkal erősebb, mint az idősebbeké.

A magyarok közel 80 százaléka nem hisz semmiben, háromnegyede úgy nyilatkozik, hogy nem tud eligazodni a világban. A svédek mindezzel fordítva vannak: 80 százalékuk hívő, 70 százalékuk tud tervezni, és döntő többségük jól eligazodik az életben. A bajok egyik oka talán az, hogy individualista népség vagyunk, majdnem annyira, mint az angolszászok – azzal a különbséggel, hogy ők szeretik a kihívásokat, mi pedig elkerüljük őket.

Biztató jel: egymásra találunk

A kutatók szerint a barátoktól, rokonoktól, partnertől várható támogatás mértéke emelkedett, így kompenzálta a társadalom a kedvezőtlen folyamatokat. „Ez biztató jele a magyar társadalom életképességének”

Kaposvári Egyházmegye/Magyar Kurír