Hitvallás és bűnbánat – 2005. augusztus 1.
Hazai – 2005. augusztus 1., hétfő | 0:07
Hitvallásaink sokfélék lehetnek, mint tegnap szóba került, de emlékezzünk arra is, hogy a hitvallás és a gyónás összefügg. A konfesszió latin kifejezés mindkettőt jelenti. A Hiszekegyet és a bűnbánatot is.
Ha tehát életünk alapértékének nem egészen fogadunk szót, akkor gyónunk. Annak gyónunk, akinek vagy aminek hiszünk. Ha nem tartottuk be a család törvényeit, akkor előbb-utóbb a családnak gyónunk. Ha nem tartottuk be a pénzvilág törvényit, akkor a piacnak gyónunk. Ha nem tartottuk be a közrend törvényeit, akkor előbb-utóbb a közrendnek gyónunk, pl. a bíróság előtt.
Lehet elhallgatni dolgokat, akkor a kihágások bennünk dolgoznak tovább, és emésztik bensőnket. Minél komolyabb szabályt hágunk át, és nem valljuk be, annál jobban morzsolódunk a hatása alatt. Menekülünk ide-oda, de a bűnbánat elől nem tudunk elfutni. S mindez azért van így, mert a gyónásra lettünk teremtve. S ezáltal a folyamatos javulásra. Végső soron mindenfajta, bevallott és be nem vallott bűnbánatnak az az alapja, hogy Isten előtt akarunk egyre tökéletesebbek lenni.
Sánta János
