Hitvallásaink – 2005. július 31.
Hazai – 2005. július 31., vasárnap | 0:07
Amitől az ember élete javulását várja, abban hisz, és annak megfelelő a hitvallása.
Ha az élő Istentől várjuk életünk javulását, akkor hitvallásunk Istenről szól. Ha a pénztől várjuk életünk javulását, akkor a pénz a hitvallásunk alapja. Ha valamilyen eszmétől várjuk életünk javulását, akkor az az eszme lesz hitvallásunk alapja, demokrácia, terrorellenesség, hagyományőrzés, szabadelvűség, munkahelyteremtés és így tovább. S ha mindezekbe belefáradunk, olyan is előfordul, hogy önmagunk felé teszünk hitvallást, s ezzel kimondjuk, hogy mi vagyunk az igazság alapja.
Érdekesebb állapot, amikor ezek keverednek, mert az ember Isten nélkül csapongó, és az egyik nap, ha pl. bajban vagyunk, Istenben hiszünk, amikor bejön a tőzsdei számításunk, akkor a pénzben hiszünk, ha győz a jobb- vagy a baloldal, akkor a jobb- vagy a baloldalban hiszünk. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez a keveredés akkor lép fel, ha elfelejtjük az élő Istenhez való kötődést, és engedjük, hogy rövid távú, párnapos, vagy egy-két hónapos, vagy éves kis hitvallásaink győzedelmeskedjenek, amelyek lehetnek igen fontosak, de lehetnek kedvünk szerintiek is.
Tartsuk ébren az élő Isten iránti hitvallásunkat, az a mérce, hogy Jézus Krisztust kinek tartjuk.
Sánta János