Hogyan avathatják szentté XXIII. Jánost bizonyított csoda nélkül?

2013. július 16. kedd, 14:31

Az Avvenire július 15-i cikkében Stefania Falasca azt elemzi, mi áll annak a döntésnek a hátterében, mely szerint XXIII. János pápát már idén szentté avatják.

Falasca elmondja, hogy halála után Roncalli pápát azonnal szentté akarták avatni. A zsinati ülések közepette Yves Congar teológus leírta a naplójába, hogy a belga Lèon Joseph Suenens bíboros azzal akarta lezárni a De Ecclesia vázlatáról szóló hozzászólását, hogy kéri: közfelkiáltással avassák szentté XXIII. Jánost. Congar hozzátette: „azonnal elérendő célról van szó”. És nemcsak ők, hanem sok zsinati bíboros és számtalan hívő gondolta így.

Ferenc pápa július 5-én, amikor aláírta a II. János Pál pápa közbenjárásával történt csodát igazoló dekrétumot, egyben kérte a részt vevő bíborosok és püspökök hozzájárulását Boldog XXIII. János „pro gratia” szenttéavatásához. Ez azt jelenti, hogy a Szentatya elfogadta a Szenttéavatási Ügyek Kongregációja által előterjesztett indoklást, hogy hivatalos úton elismert csoda nélkül is megtörténhessen a kanonizáció.

A jelenleg érvényben lévő egyházjogi szabályozás szerint azt követően történhet meg a szenttéavatás, hogy hivatalosan elismerik a már korábban boldoggáavatott, szentéletű személy – vértanú, hitvalló – közbenjárását egy csoda bekövetkeztében. Mindezzel együtt nem teljesen új dolog, hogy nem egy tudományosan és teológiailag bizonyított csoda révén lépjen valaki a szentek sorába. A szerző megmagyarázza, hogy ez az eljárás nem jelenti az eddigi gyakorlat leegyszerűsítését vagy a szokásos útról való letérést. Egy kivételes esetet jelent, amelyre volt már példa a gyakorlatban, amelynek vannak előzményei.

A közelmúltban hasonló eset volt a kínai szent vértanúk – Zhao Rong Szent Ágoston és 119 társa – szenttéavatása 2000-ben. Július 9-én emlékezik az Egyház ezekre a szentekre, akiknek a boldoggáavatása különböző időpontokban, a szokásos ügymenet szerint zajlott. Ügyeiket később egyesítették, és II. János Pál dekrétuma alapján – anélkül, hogy külön-külön csodákat ismertek volna el részükről – a jubileumi évben, 2000. október 1-jén szentté avatták őket. Wojtyła pápa azzal indokolta a döntést, hogy boldoggáavatásukat követően elterjedt a nekik tulajdonított jelek és csodák híre, emlékezetük pedig különösen nagy hatással volt arra, hogy végletesen nehéz helyzetben keresztények kitartsanak a hitük mellett.

Két fontos dolog indokolja XXIII. János azonnali szenttéavatását. Az egyik, hogy tisztelete különlegesen széles körben elterjedt, Ázsiától Amerikáig az egész világon sok egyházmegye kérte a Szentszéktől liturgikus tisztelete jóváhagyását. XXIII. János liturgikus emlékezete már ma is sok helyi egyház naptárában szerepel, és ezzel hasonló tisztelet övezi, mintha már szentté avatták volna. „Ehhez járul még, hogy a jó pápa emlékezetét Isten népe körében egyre több jel és csoda híre kíséri. A 2000. szeptember 3-án történt boldoggáavatásától kezdve az egész világról számtalan jelzés érkezett a posztulátorhoz a boldog pápa közbenjárására elnyert kegyelmi ajándékokról, ezeket közül sokhoz orvosi dokumentációt is csatoltak. Körülbelül húsz fontos eset van közöttük” – írja Stefania Falasca.

A másik indoklás éppen az, hogy már a zsinati atyák is azt remélték, hogy Roncallit halála után azonnal, még a II. Vatikáni Zsinaton hozott döntéssel szentté avatják. A szenttéavatási ügyek között nincs ehhez hasonló: olyan személy, akinek tisztelete ennyire széles körben elterjedt az egyetemes Egyházban, és akinek azonnali szenttéavatását már egy zsinaton is kérték. Ez a két legfontosabb indok, amely alapján Ferenc pápa jóváhagyta Boldog XXIII. János szenttéavatását.

Falasca hozzáteszi még azt is, hogy ötven évvel halála után már el lehet vonatkoztatni a személyéhez kötődő érzelmektől, az akkori pillanatnyi helyzettől. Élete, tettei és művei világítanak rá életszentségére.

Magyar Kurír

(tzs)

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Nézőpont
Vezető híreink – olvasta már?
a-pasztor-feladata-hogy-gyogyitsa-baranyok-sebeit-tagle-biboros-eloadasa
A pásztor feladata, hogy gyógyítsa a bárányok sebeit – Tagle bíboros előadása

Csütörtök óta tart a Vatikánban a püspökök négynapos tanácskozása a kiskorúak védelméről az Egyházban. Plenáris előadások és kiscsoportos összejövetelek váltják egymást.

06:34
nem-jo-az-embernek-egyedul-lennie
Nem jó az embernek egyedül lennie

Tizenkettedik alkalommal rendezték meg hazánkban a házasság hetét, amely február 17-én ért véget. A házasság öröméről, hivatásáról és küldetéséről Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató írását olvashatják.

2019. február 22. péntek
Útravaló – 2019. február 23.

Útravaló – 2019. február 23.

Napról napra közreadjuk a napi evangéliumi szakaszhoz, illetve az adott nap szentjéhez kapcsolódó gondolatokat az Adoremus liturgikus kiadványból. Februárban Juhász Ferenc miskolc-mindszenti plébános ad útravalót.

Korábbiak »

Mai evangélium – 2019. február 23.

Mai evangélium – 2019. február 23.

Hogy örömhírrel induljon minden nap… – Mk 9,2–13

Korábbi napi evangéliumok »

hirdetés
hirdetés
Rádióhallgatás élőben
Szent István Rádió
hírlevél feliratkozás
Hírbeküldés
Linkajánló

MKPK   

Új Ember  

Szent István Rádió Szent István TV Mária Rádió Bonum TV  Evangélium 365Vatikáni Rádió  Katolikus Karitász 

Máltai SzeretetszolgálatSzent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Szent István társulat Szent Adalbert Központ  A Szív Keresztény Szó Vasárnap Párbeszéd háza    Szemle