Hogyan működik a Szent Cirill és Metód püspöki konferencia?

Kitekintő – 2010. május 25., kedd | 15:13

Kilenc püspökből áll Szerbia, Montenegró, Koszovó és Macedónia Szent Cirillről és Metódról nevezett nemzetközi püspöki konferenciája. Mint azt Német László nagybecskereki megyéspüspök a Vatikáni Rádiónak elmondta, eredetileg Kapisztrán Szent Jánost szerették volna névadójukként, és szeretnének nemzetivé alakulni, mivel híveik 80 százaléka magyar. Német Lászlót azon alkalomból kérdezték, hogy meghívást kapott az olasz püspöki konferencia tavaszi ülésére.

Német László nagybecskereki püspök részt vesz az olasz püspöki konferencia tavaszi ülésén, amely május 24-én kezdődött. Németh László a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia főtitkáraként, a konferencia elnöke helyett tett eleget az olasz püspökök meghívásának.

A nemzetközi püspöki konferenciát 1997-ben alapították, és először a szövetségi Jugoszlávia – Montenegró és Szerbia – püspöki konferenciája volt. 2003-ban csatlakozott Macedónia, Montenegró azonban 2006-ban kivált az államszövetségből, 2009-ben pedig Koszovó is kihirdette függetlenségét.

Véletlen, hogy Cirillről és Metódról nevezték el a püspöki kart, hiszen ők elsősorban a szlávok között végeztek missziós munkát, a püspöki kar fennhatósága alá tartozó területek katolikusainak 80 százaléka viszont magyar – jegyezte meg Német László a Vatikáni Rádiónak adott interjújában. 2004-ben ismeretlen okokból jött egy levél Rómából, hogy a konferencia névadói Szent Cirill és Metód lettek, holott az akkori tagok inkább Kapisztrán Szent Jánost választották volna. 2005 óta azon dolgozunk, hogy hogy lehetne nemzetköziből nemzetivé alakítani konferenciánkat – tette hozzá Német László.

Szerbiában a katolikusok 6 százalékot tesznek ki, Macedóniában egy százalékot, Montenegróban kettőt. De az utóbbi két országban a kormány sokkal nagyobb mértékben támogatja a Katolikus Egyház működését anyagilag, mint Szerbia. Szerbiában viszont törvényesen van hittan az iskolákban, míg a másik két államban nem engedélyezik, és általában ez az egyik legfontosabb témája a konferencia üléseinek.

Amikor a konferencia kilenc püspöke összeül – ebből öt Szerbiából –, és mondjuk olyan témákat kezdünk tárgyalni, mint a szerbiai vagyon-visszaszármaztatás vagy jelenlétünk a társadalmi életben, az oktatásban, akkor viszont a négy nem szerbiai püspök közli, hogy ez nem tartozik a konferenciára, és kivonulnak. Ezeket magunkban kell megbeszélnünk – mondta Német László a Vatikáni Rádiónak.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír