Hogyan teljesítheti küldetését az egyház a mai világban? – Erdő Péter nyilatkozata a Heti Válaszban

– 2005. május 26., csütörtök | 10:37

A Heti Válaszban (A Szentlélek nem szeszélyes 26-28.o.) Erdő Péter bíboros, prímás esztergom-budapesti érsek nyilatkozik a pápaválasztás tanulságairól, és arról, hogy az egyes kultúrák eltérő fogalomkészlete miként nehezíti meg a hit továbbadását. A prímás elmondta: a konklávén a bíborosok többsége „érzelmeiben is átélte, hogy nem csupán emberi megfontolásokra kell figyelnünk, hanem Isten akaratát kell keresnünk, hogy aztán a sok jószándékú emberi igyekezet és hívő gondolat nagy értelmes egésszé formálódjon. A szavazás előtt többször kértük a Szentlélek segítségét, és a konklávét is közös könyörgő szentmisével kezdtük a Szent Péter-bazilikában.” Szőnyi Szilárd interjúkészítő kérdésére, „A választáskor milyen evilági szempontokat mérlegeltek?”, Erdő Péter azt válaszolta: „Az egyház másképpen gondolkodik, mint amit a sajtó nagy része sugall. A pápaválasztáskor nem is az egyes lapok által felvetett kérdések álltak a középpontban. A legfőbb szempont, amit mindnyájunknak mérlegelnünk kellett, az volt: milyen állapotban van a világ, s az egyház hogyan teljesítheti küldetését a mai korban. Azzal kell ilyenkor számot vetnünk, hogy a világot terhelő nyomorúság, a remény ijesztő csökkenése közepette, ami sok országban a népesség csökkenésében mutatkozik meg, és abban, hogy az emberek a kábítószerekhez vagy más virtuális életformába menekülnek – nos, nekünk ilyen helyzetben kell hitünk reményt adó örömhírét közvetítenünk… Aki Kelet-Közép-Európában nőtt föl, annak nem lehet szokatlan, hogy a médiában az egyházat az elmaradott, a haladás gátja jelzőkkel illetik. Egyébként nem vagyok biztos benne, hogy a világsajtó valóban annyira egyöntetűen negatív képet sugallt volna Joseph Ratzingerről. Azt tudom, hogy a legfontosabb nemzetközi tényezőknek nem lehetett érdemi kifogása ellene. A bíboros korábban is rangos személyiség volt, aki hitelesen közvetítette a katolikus tanítást, s az általa vezetett Hittani Kongregáció nagyban hozzájárult II. János Pál pápa megnyilatkozásainak végső formába öntéséhez. Lehetett ugyan a választás előtt egy-két petárdát fellőni, de ez nem befolyásolhatta a döntést.” Krisztus nem egyes népek, hanem az ember egyetemes Megváltója Azzal kapcsolatban, hogy az eltérő kultúrák fogalomkészlete nehezíti a hit továbbadását, Magyarország prímása kifejtette: „Sok kifejezést valóban nehéz átültetni – de nem lehetetlen, és alkalmasint csak idő kérdése. Vegyük példának magát a személy fogalmát. A keresztény ókorban százévnyi krisztológiai vita kellett ahhoz, hogy kikristályosodjon az a görög-római kultúrában is ismeretlen személyfogalom, ami mára a nyugati kultúra kincse lett. A kultúrákkal való párbeszéden ugyanakkor nem a hittel kapcsolatos fogalmak relativizálását, hanem az evangelizáció módszertanának egyik elemét kell érteni. A pontos üzenetátadásra való törekvés és az üzenetet befogadó gondolatvilágának megismerése, részbeni elfogadása pedig kétségtelenül új és új erőfeszítéseket kíván.” Erdő Péter fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a keresztény üzenet szerint „Krisztus nem egyes népek, hanem az ember egyetemes Megváltója. Az egyházi élet, a lelkiség ugyanakkor számos vonatkozásban valóban magán viseli az egyes kultúrákkal való érintkezés nyomait. De a Messiás- vagy Krisztus-fogalom már az ősegyházban is csak a zsidóság Messiás-várásának összefüggésében volt értelmezhető – hiszen abból eredt –, amit nem zsidó környezetben már meg kellett magyarázni. No de az apostolok vették a fáradtságot, és megmagyarázták. Ez a törekvés ma is jelen kell, hogy legyen az egyház igehirdetésében, bármelyik néphez viszi is el Krisztus örömhírét.” HV/MK