
Ez év során – II. János Pál pápa rendelkezése nyomán – történt is változtatás, például a szinódus időtartamára vonatkozóan. Az ülés időtartamát négy hétről háromra változtatták.
Maga az ülés három fázisra tagolható. Az első munkafázisban – ez zajlik a napokban – a résztvevő püspökök azt világítják meg, hogy az ülés fő témájával – jelen esetben az Eucharisztiával – kapcsolatban milyen kérdések merülnek fel a helyi egyházakban. Ez a munkafázis tulajdonképpen egyfajta gazdag tapasztalatcsere, és egyben a helyi egyházak adott helyzetébe való betekintés, amelyet a későbbiekben tovább elemeznek majd.
Ezeknek az első beszámolóknak az alapján állapítja meg az ún. „relátor” azokat a pontokat, amelyekről a második fázisban tovább tárgyalnak a jelen lévő püspökök. Ebben a második munkafázisban kisebb munkacsoportok – „circuli minores” – alakulnak, nyelvterületek szerint. A munkacsoportok által készített anyagokat a teljes közgyűlés előtt felolvassák. A felolvasott anyagokhoz a szinódusi atyák kiegészítéseket fűzhetnek, vagy kérdéseket tehetnek fel az olvasottakkal kapcsolatban.
A harmadik munkafázisban a munkacsoportok résztvevői elkészítik azt a végleges megfogalmazást, azokat a konkrét javaslatokat, amelyekről majd szavaznak az ülés résztvevői. E munkafolyamat során összegyűjtik az előzőekben elkészített és a teljes ülés során kiegészített anyagokat, és újra megvitatják azt a munkacsoportokban. A csoportban résztvevők minden ponthoz placet (igen) vagy non placet (nem) megjegyzést fűzhetnek.
A kis csoportok munkájának eredményét azután ismét összegyűjtik, összefoglalják és felolvassák. Ezután ismét összegyűlnek a munkacsoportok, egy utolsó megbeszélésre. Itt még mindig lehetőség van arra, hogy a szinódusi atyák érdemi változtatásokat tegyenek, ezeket a plenáris ülésen kell szavazás elé vinni.
Az elvetett, szavazásra nem bocsátott javaslatokat egy dokumentumban, az Expensio modorum-ban gyűjtik össze.
A szinódusi ülésen elfogadottakat záródokumentumban adják közre.
Zenit/Magyar Kurír
kép: radio vaticana