Hollandia: az egyház helye a szekularizált társadalomban

2013. december 5. csütörtök 17:32

Szombatig tart a Vatikánban a holland püspökök ad limina látogatása. A főpásztorokat kedden fogadta Ferenc pápa. Arra buzdította őket, hogy az erősen szekularizált társadalomban (amelynek fele ateista) ne veszítsék el a reményt, támogassák papjaikat és tartsanak ki a hívekkel együtt a nehéz körülmények között is.

A pápai audienciát követően a Vatikáni Rádió interjút készített a holland püspöki konferencia elnökével, Willem Jacobus Eijk utrechti bíboros érsekkel.

Elsőként a gyakorló katolikusok számának drasztikus csökkenéséről esett szó. Az ötvenes években a katolikusok 90 százaléka rendszeresen járt vasárnap templomba. Mára ez az arány 5 százalékra csökkent. Emellett az anyagi eszközök is korlátozottak, a holland egyház ugyanis nem kap állami támogatást, csupán a hívek önkéntes hozzájárulásából tartja fenn magát.

Ezért kénytelenek sok templomot bezárni. Az utrechti érsekség területén például 326 plébániát vontak össze 49 nagy plébániává, amelyekben egy-egy templomot jelöltek ki eucharisztikus központként. Nincs ugyanis elegendő számú pap ahhoz, hogy minden templomban lehessen szentmisét celebrálni. 2020-ig előreláthatóan a jelenleg működő templomok egyharmadát be kell majd zárni.

A katolikusok száma Hollandiában egyházi adatok szerint 25 százalék, míg az állami statisztikai hivatal szerint 16 százalék. A katolikusok aránya 2020-ra pedig körülbelül a lakosság egytizedére csökken majd. Ezzel egyidejűleg az iszlám Hollandia második vallásává lép elő, míg a protestánsok csupán 4 vagy 5 százalékot alkotnak majd. A protestáns egyház Hollandiában már a múlt század elején kapcsolatba került a szekularizációval, míg a katolikus egyházban ez a folyamat csak a hatvanas évektől jelentkezett. Reményre ad okot azonban az, hogy ma ugyan csökken a katolikus hívek száma, de akik kitartanak az egyházban, azok személyes kapcsolatot ápolnak Krisztussal, sokat imádkoznak és komolyan veszik a hitéletet - magyarázta a Vatikáni Rádiónak az utrechti bíboros-érsek.

Eijk bíboros érsek elmondta a családpasztorációval foglalkozó püspöki szinódus kapcsán, hogy kiosztották a kérdőívet valamennyi pap, diakónus és világi lelkipásztori segítő között, akik a plébániai tanácsokban vitatják meg a kérdéseket, majd a püspökök továbbítják a szinódusnak. Tudvalévő, hogy Hollandiában sok homoszexuális pár él, sok az együttélés és egyre kevesebben kötnek katolikus házasságot. Ez a jelentős csökkenés nyilvánvalóan azt jelzi, hogy a családpasztorációt első helyen kell kezelni Hollandiában. Bár az állam semlegesnek vallja magát, a katolikus egyház nyíltan hallatja hangját az olyan etikai kérdésekben, mint az eutanázia.

A bevándorlás következtében a holland társadalom mutikulturálissá vált, sok a muzulmán. A velük való kapcsolattartást nehezíti, hogy minden egyes mecset és közösség független a többitől, különböző iszlám irányzatok vannak jelen és nincs egységes képviselőjük.

A második fontos téma a pápai audiencián az egyházi személyek részéről kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések problémájának kezelése volt. Ami a pedofíliával kapcsolatos botrányt illeti, Hollandiában 2011-ben közzétették a Deetman bizottság jelentését. Azóta a korábban tapasztalt kritikák elmaradtak, mivel a dokumentum nyíltan és minden részletre kiterjedően feltárja a legfájdalmasabb eseteket is 1945-től 2010-ig bezárólag.

A helyi egyház figyelme most az áldozatokra irányul, különböző bizottságokat állítottak föl, amelyek feladata a nyomozás, a kártérítés és a pszichológiai segítségnyújtás. A legtöbb panaszt kivizsgálták, illetve 2014. július elsejéig lehet még bejelenteni a kiskorúak ellen esetlegesen elkövetett szexuális visszaéléseket, amelyek elhunyt személyeket érintenek vagy már elévültek.

Az elkövető egyházi személyek közül sokan már nem élnek, a felelősök is meghaltak, kevesen vannak életben. Az aktuálisan felmerülő esetekben a holland jogot és a kánonjogot követik. Amikor szexuális visszaéléssel találkoznak, először az ügyészségen terjesztik elő a feljelentést, aztán foganatosítják az egyházjogi intézkedéseket, hogy az illető pap ne folytathassa munkáját.

Ferenc pápa nagyon elégedett volt azzal, ahogy a holland helyi egyház kezelte ezt a fájdalmas kérdést. Arra biztatta a főpásztorokat, hogy ne csüggedjenek, őrizzék meg bátorságukat és főként a reményt, amelyet Krisztus adott nekünk. "Ebben a reményben soha nem csalatkozunk" - mondta még a Vatikáni Rádiónak az ad limina látogatását végző holland püspöki konferencia elnöke.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kitekintő
hirdetés
Vezető híreink - olvasta már?
ferenc-papanal-kezdtek-magyar-puspokok-az-ad-limina-latogatast
Ferenc pápánál kezdték a magyar püspökök az ad limina látogatást

2001 és 2008 után 2017-ben ismét ad limina látogatáson vesznek részt a Vatikánban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai november 20-tól 25-ig, hétfőtől szombatig.

10:40
erdo-peter-aktualis-egyhazi-es-tarsadalmi-kerdesekrol-beszelt-ferenc-papa-magyar-puspokokkel
Erdő Péter: Aktuális egyházi és társadalmi kérdésekről beszélt Ferenc pápa a magyar püspökökkel

A magyar főpásztorok november 20. és 24. között ad limina látogatásra érkeztek Rómába. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tagjai november 20-án kétórás beszélgetésen vettek részt az egyházfővel. Ez volt a püspöki kar hivatalos vatikáni látogatásának első megbeszélése.

2017. november 20. hétfő