Holnap: Virágvasárnap

Virágvasárnap az egyház felidézi Jézus Krisztus diadalmas bevonulását Jeruzsálembe
 
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett. A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei.
 
Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során szent színjáték játszódik le előttünk, amelynek azonban nem csak nézői, hanem szereplői is vagyunk.
 
Az első felvonás színhelye: az Olajfák hegye, az ágak megszentelése, a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út, vagyis a körmenet, a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise. A személyek: Jézus Krisztus – őt kell látnunk a papban és a körmeneti keresztben. A tanítványok serege a hívők, és fontos szerepet kapnak a gyermekek.
 
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magét, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse. A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: "mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”. A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt.
 
A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul. 
 
Virágvasárnapot követően megkezdődik a Nagyhét. A nagyheti szent háromnap a nagycsütörtök esti szentmisével kezdődik, középpontja pedig a húsvéti virrasztás, vigília nagyszombat éjszakáján.

MK
 
(Forrás: Liturgikus Lexikon, Éneklő Egyház)