Homa Ildikó SSS: Veled vagyok mindennap – Útitárs a betegségben

2017. július 16. vasárnap 16:00

A betegség ideje a magunkba nézés és az Istennel való beszélgetés ideje lehet. Homa Ildikó kolozsvári pszichológus, szociális testvér kis imakönyve ebben az „időzésben” szeretne útitárs lenni.

A szerző kiemeli: mivel Isten úgy teremtett meg minket, hogy testünk és lelkünk összetartozik, és elválaszthatatlan egymástól, itt, a földi életben, „azt a nagyszerű lehetőséget adta nekünk, hogy ha lelkünket ápoljuk, a testünket is gyógyítjuk ezzel”, és ez fordítva is igaz: ha a testünkre odafigyelünk, „lelkünk szárnyalhat.” Minden szervünk arra lett teremtve, hogy dicsőítse Istent, ezért a zsoltáros szavaival mondjuk: „Dicsőítelek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom, milyen csodálatos minden műved” (Zsolt 139,14). Homa Ildikó testvér szerint amikor a szerveink megbetegszenek, a mi dolgunk nem az, hogy a miért kérdésekre keressük a választ („miért betegedtem meg?... miért pont én?”), hanem az, hogy szenteljünk rá több figyelmet, mint eddig, és ajánljuk fel őket a Jóisten szolgálatára, akár betegen, akár meggyógyultan. A pszichológus szerző önismereti gyakorlatokat ajánl, különböző kérdések átgondolását, mielőtt imádkoznánk beteg szerveink vagy testrészeink gyógyulásáért. A szemünkkel kapcsolatban például gondoljuk végig: „Mit vagy kit nem szeretnék látni az életemben? Mi tölt el félelemmel az életemben?” Az idegrendszerünk megbetegedése esetén a következő kérdéseket ajánlatos föltenni: „Hogyan viszonyulok a gyengeségeimhez? El tudom-e fogadni az életem árnyékos területeit?... Miről nem szeretnék tudomást venni? Melyek azok a területek az életemben, ahol úgy érzem, hogy nincs kontroll-lehetőségem?” Mivel Isten „csodálatosan” alkotta meg az embert, és arra bátorít minket, hogy minden gondunkkal forduljunk hozzá, hiszen ő a mi szerető Atyánk, természetesen imádkozhatunk beteg szerveinkért, testrészeinkért: „Kérlek, segíts, hogy sohase zárkózzam be magamba, hanem mindig keressem a te hangodat, akár kívül, akár belül. Minden körülmények között a te igéidet keressem, hiszen te vagy az örök ige. Köszönöm, hogy erőt adsz mindannak elviselésére, amit ebben az életben rám helyeztél, hiszen sohasem adsz nagyobb keresztet, mint amilyet el tudok viselni.”

Homa Ildikó elemzésében kitér arra is, hogy a betegségben gyakran tapasztaljuk, hogy nem tudunk úrrá lenni gondolatainkon, félelemmel és szorongással tölt el helyzetünk. Sokszor imádkozni sem tudunk. Ilyenkor jó, ha belefeledkezünk valamibe, ami elfeledteti velünk a gondunkat. A szemlélődő ima segít minket, hogy belemerüljünk a jelen pillanatba, például a képekről való elmélkedésbe. „A képek segítenek minket abban, hogy Istenhez emeljük szívünket és elménket.” A képpel való imagyakorlat során Isten megszólíthat minket a Szentírás szavain, a szentségeken, az embereken keresztül, de akár egy szép természeti tájjal vagy egy művészi rajzzal is. A kötetet Szőcs Zsolt illusztrálta. Ha valaki kiválaszt a képek közül egyet, fölteheti a kérdést: „Mit mond ez a kép – és a képen keresztül a Jóisten – neked?... Képzeld el, hogy te magad vagy a képen látható dolog. Mire emlékeztet téged ez a kép?” Betegség idején végiggondolhatjuk azt is, hogy mi az, amit csak nagyon nehezen tudunk megtenni, és miért pont ez esik nehezünkre? Mire lenne szükségünk ahhoz, hogy mégis meg tudjuk tenni? Esténként, visszaemlékezve a napunkra, föltehetjük a kérdést: miért adunk ma hálát, és mi az, amiről úgy érezzük, hogy nem tudunk hálát adni?

A szerző nem bagatellizálja a szenvedést, hangsúlyozva, hogy annak önmagában nincs értelme, csak akkor, ha egy tágabb valóságra nyitja fel szemünket, ha a hit világába vezet. Szent II. János Pál pápa élete utolsó tíz esztendejében rengeteget szenvedett. Szavait biztatásnak szánta: „A szenvedés, mint az eredeti bűn járuléka új értelmet kap, részt vesz Jézus Krisztus megváltói művében. A kereszten való szenvedésével Krisztus legyőzte a rosszat, és lehetővé tette számunkra a rosszon való felülemelkedést. Szenvedéseink értelmet és értéket nyernek, amint azok Krisztus szenvedésével egyesülnek.”

Homa Ildikó emlékeztet rá: Jézus azt ígérte, hogy minden nap velünk lesz, maradjunk tehát mi is vele, és tartsunk ki az imádságban, amikor pedig nem tudjuk, hogyan imádkozzunk, kérjük a Szentlélek segítségét, „hiszen ő szavakba nem önthető sóhajtozással imádkozik bennünk”, ahogy az benne van a Római levélben (8,26-27).

Kísérőink lehetnek betegségeink idején a szentek, költők, teológusok, mindazok, akik megtapasztalták a gyötrelmeket életük során, és szavakkal is ki tudják fejezni azokat. A betegség, a szenvedés nem csak gyengeséggel és fájdalommal jár, hanem egyúttal lehetőség arra is, hogy közelebb kerüljünk Istenhez, önmagunkhoz és másokhoz. Homa Ildikó szép megfogalmazása szerint „Az egészség sokkal több tehát, mint a betegség hiánya, és mindegyikünk arra van meghívva, hogy egyre inkább belegyógyuljon az isteni szeretetbe”.

Homa Ildikó SSS: Veled vagyok mindennap – Útitárs a betegségben, Verbum –Keresztény Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2017.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Rovat: Kultúra
Vezető híreink - olvasta már?
krisztushoz-ragaszkodo-elet-halaadas-seregely-istvan-nyugalmazott-egri-ersek-30-puspok
Krisztushoz ragaszkodó élet – Hálaadás Seregély István nyugalmazott egri érsek püspöki jubileumán

Seregély István nyugalmazott egri érsek püspökké szentelésének harmincadik évfordulója alkalmából hálaadó szentmisét mutatott be július 25-én az egri bazilikában Ternyák Csaba egri érsek, Katona István nyugalmazott egri segédpüspök és számos paptestvér koncelebrálásával.

15:10
erdelyi-zsuzsa-kiallitas-esztergom
Lelki házikincstár – A népi vallásosság tárgyait bemutató kiállítás Esztergomban

Menyasszonyi koszorúval keretezett Szűz Mária-kép; betlehem palóc viseletben; élet és halál kettőse: Janus-arc a rózsafüzéren; fából készült, kézzel faragott, sírban nyugvó Krisztus… A vallásos néphagyomány tárgyi emlékeiből nyílt állandó kiállítás május végén az esztergomi Szent Adalbert Központban.

2017. július 25. kedd