Húsz év szeretetteljes gondoskodásban

Hogyan ítéli meg az idősgondozás helyzetét, mik a gondok, és válaszol-e ezekre a rendszer?

Az idősek ellátása sok pénzbe kerül. Ha színvonalas, személyre szabott ellátást akarunk biztosítani, amelyhez mi is szívesen adjuk a nevünket, és amilyen ellátást a hozzátartozók is el elvárnak, még többe kerül. 2008-tól a normatív támogatás folyamatosan – nominálisan is – csökkent, egészen 2011-ig. Abban az évben stagnált, 2013-tól az alapnormatívában némi emelkedés tapasztalható az új számítási módnak köszönhetően.  Ezzel ellentétesen viszont az egyházi kiegészítő normatíva, amely 2011-ig emelkedett, a tavalyi évben drasztikusan visszaesett, és év közben is csökkentésre került sor. A 2008-as válságig otthonunkban ismeretlen volt a reklámköltség fogalma, ezt követően voltak időszakok, amikor a  hagyományosan jó szóbeli elismertségünk ellenére nem volt megfelelő a gondozotti létszám. Itt mutatkozik meg az, hogy a munkanélküliség elől az egyik menekülési lehetőség az ápolási díj. Otthon marad továbbá az idősek nyugdíja is, és amíg nem kíván az idős ember szakszerű ellátást, addig a hozzátartozók megpróbálják otthon ellátni.
 

Milyen többletet adhat a szociális gondoskodásban a szerzetes közösség jelenléte?

A szerzetesközösség tagjai komoly imahátteret jelentenek az otthon számára. Imádságos jelenlétükkel meghatározzák az otthon légkörét. A testvérek mindig megszólíthatóak, ha valaki magánéleti problémáiról, vagy a vallásával kapcsolatban szeretne beszélgetni.  Az életük példájával is utat mutatnak a Krisztust keresők számára. De segítenek azzal is, hogy felolvasnak egy-egy fekvő lakónak, vagy beszereznek számukra vallásos könyveket. Beteg, haldokló idősek ágya mellett imádkoznak, bevonva ebbe a többieket is.

A húsz év alatt számos fejlesztés történt az otthonban, mit emelne ki? 

A kezdet kezdetén kápolnát alakítottunk ki. Ezt olyan fejlesztési sorozat követte, melynek következtében gyakorlatilag minden megújult. Így új konyha épült, új felszerelésekkel, konyhatechnikai berendezésekkel. Ezt portaépület, parkoló követte, és felújítottuk az útjainkat. A fűtést több lépcsőben korszerűsítettük. Számos olyan felújítás is történt, melyek kifejezetten a lakók kényelmét szolgálják. Átalakításokkal bővítettük az otthon területét. Az eddigi években a bevételek fedezték a működési kiadásokat, és esetleg kisebb javításokat, felújításokat, a nagyobb kiadásokat azonban a fenntartó, a Jézus Szíve Társasága fedezte. A 2012-es évben fordult elő először, hogy a bevételeink a működési kiadásokat sem fedezték teljes egészében, e tekintetben is a fenntartó segítségére szorultunk.

Milyen munkatársakkal működik az otthon?

Betartjuk a törvényben előírt létszámot, és eleget teszünk a végzettségbeli követelményeknek.  Bizonyos területeken azonban egy-egy fővel több munkatársunk is dolgozik, mivel a lakófelvétel feltétele a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglet, ami kiemelt ápolást-gondozást von maga után. Örülünk az önkénteseknek, egyedül és csoportosan is.

Mit tart a legfontosabbnak az idősekkel való foglalkozásban?

Arra törekszünk, hogy személyre szabottan foglalkozzunk azokkal, akik ránk bízzák magukat. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink szeressék lakóinkat, és szeretetteljesen gondozzák őket. Segítünk, hogy a különböző felekezetű lakóink rendszeresen gyakorolhassák vallásukat. Az idős emberek figyelme egyre inkább a transzcendensre koncentrálódik. Támogatnunk kell őket az Úrral való végső találkozásra való felkészülésben. Külső kapcsolataink is segítik a vallásgyakorlást. Mivel lakóink és munkatársaink különböző felekezetekhez tartoznak, ezért az ökumenikus szellem ápolása elengedhetetlen. Ezt munkatársaink is értékelik. „Úgy dolgozunk, mint egy „nagycsalád”, mondta egyikük. Lakóink közül évente sokan meghalnak. Nagyon nehéz a halál terében dolgozni, ezt mindannyian érezzük. 

Életrendjük az otthonban, jól bevált kezdeményezések?

Napirendünknek vannak állandó elemei, ilyen a reggeli áldozási szertartás, a személyre szabott foglalkoztatás, jó idő esetén séta az udvaron, egyéni beszélgetések. Van csoportos gyógytornánk. Nagyon figyelünk a felmerülő konfliktusok kezelésére, oldására. Szívesen fogadunk gyermekcsoportokat, nemcsak az ünnepekhez kötődően.  Havonta vannak ünnepeink. Megtartjuk természetesen a hagyományos jeles napokat, így van a karácsony, farsang, szüreti bál, irodalmi délután, hagyományőrző programok. Az évek során kialakultak saját ünnepi alkalmaink, programjaink. Ilyen a város lakói számára is nyitott  ökumenikus imahét, a Jézus Szíve ünnep szabadtéri szentmiséje. Mindkettő dolgozóink jól bevált kezdeményezése. Fontos számunkra Szent József ünnepe, ez azért sajátos, mert a Jézus Szíve Társasága karizmájában jelentős szerepe van, és a testvéreink életében komoly hagyománya van a Szent József tiszteletnek. Szintén sajátunknak érezzük, hogy havi egy szentmisén a  Mária Lányok a szentmise végén gitár kísérettel taize-i énekeket énekelnek velünk közösen. Kéthetente a lakók a Rózsafüzér Társulat vezetőjével imádkozzák a rózsafüzért, a Mária Rádió kéthetente tőlünk közvetíti az Irgalmasság Órája című műsorát.

Mindennapos tapasztalatunk, hogy a körülöttünk lévő világ hátrányos megkülönböztetéssel viszonyul az életkorhoz. Miben tudnak segíteni a munkatársaknak, hozzátartozóknak, a tágabb környezetnek, hogy megértsék az öregedés folyamatát?

Munkatársakat továbbképzésekkel, szupervízióval, napi team-megbeszélésekkel, lelkigyakorlaton való részvétel biztosításával, közös imákkal segítjük. A hozzátartozók krízishelyzetbe kerülnek, amikor beköltöztetik szüleiket, rokonaikat. Ez az egyik legnagyobb változás az életükben. Munkatársaink sokat beszélgetnek velük, hogy segítsék őket a helyzet feldolgozásában. Ha anyagi lehetőségeink megengednék, nagyon szívesen alkalmaznánk intézeti pszichológust, mert nagy szükségét látjuk. A lelkigyakorlatok adásával foglalkozó testvérek hétköznapok lelkigyakorlatát, közös imákat tartanak munkatársainknak.

Hogyan segíthet a szülő abban, hogy a fiatalok tisztelettel és hálával, és ne lenézéssel közeledjenek az idősödéshez?

Azzal tudnak segíteni a szülők, ha a saját idős szüleiket tisztelettel, szeretettel, gondoskodással látják el. Gyermekeik ezt látva, amikor ez aktuálissá válik, alkalmazni fogják a szüleiktől látott jó példát. Az otthonban szoktuk kérni a hozzátartozókat, hogy lakóinkat minél sűrűbben látogassák, és hozzák az unokákat is. Az iskolai gyermekcsoportok is nagy örömet tudnak okozni, minden közös tevékenység elősegíti az idősödés elfogadását. Az otthonba jelentkező munkatársak sokszor azzal indokolják pályaválasztásukat, hogy amikor ők kicsik voltak, a családjukban ápolták idős, beteg nagyszüleiket. Nagyon sokszor látjuk azonban, hogy az emberek nem készülnek fel a saját idős korukra, a saját állapotuk romlását nem fogadják el, ez szomorúsághoz, depresszióhoz vezethet.

Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!

Trauttwein Éva/Magyar Kurír