Húszéves a brassói Reménység Háza

„A brassói református magyarok nagyon hiányolták, hogy nem rendelkeznek egy igazi templommal, amit eredetileg is arra a célra építettek, hogy Isten házaként szolgáljon. A dél-erdélyi városban ugyanis 1963-ban a román kommunista hatóságok lebontották a belvárosban lévő egyedüli református templomot, amelyet Alpár Ignác magyar építész tervezett” – nyilatkozta október 9-én az MTI-nek Ménessy Miklós református lelkész, a központ megálmodója.

Ezt követően a közösség három részre szakadt, az istentiszteleteket egy eredetileg óvodának és tornateremnek épült ingatlanban tartották, valamint egy imateremben. Ezért érezték fontosnak a brassói magyarok, hogy az 1989-es rendszerváltás után új templomot építsenek, amely 1992-ben el is készült – ismertette a lelkész.

Elmondta: időközben felmerült az ötlet, hogy a templom mellé egy konferenciaközpontot is építsenek, amely vendégházzal és étteremmel is rendelkezik. Így épült meg 1992-ben a templommal együtt a Reménység Háza, amelyben egyebek között kiállításokat, könyvbemutatókat, szavalóversenyeket, különböző tanfolyamokat és nyelvkurzusokat szerveznek. Együttműködnek  a Goethe Intézettel és a British Councillal. Öt évvel ezelőtt a családon belüli erőszak áldozatainak védelmet nyújtó szociális programot indítottak.

A ház a dél-erdélyi város magyarságágának egyik vezető kulturális központjává vált. Egy magyar ház megépítésének a terve valószínűleg ma is sok brassói magyarban elevenen él, de a gazdasági elszegényedés nem azt vetíti előre, hogy a közeljövőben megépülhet egy ilyen új központ, így addig is az erdélyi magyar történelmi egyházak fogják össze a szórványban élő helyi magyarokat – tájékoztatott Ménessy Miklós. „Büszkeséggel tölt el, hogy a rendezvényeink sokrétűsége miatt vezető szerepet tölt be a Reménység Háza a brassói magyar közéletben.”

MTI/Magyar Kurír