I. Bartolomaiosz pátriárka és az ökumenikus patriarkátus

I. Bartolomaiosz ökumenikus pátriárka 1940-ben született, török állampolgár, de a törökországi görög közösség tagja. Tanulmányait Rómában, Bossey-ben és Münchenben végezte. 1969-ben szentelték pappá, majd előde, Demetriosz ökumenikus pátriárka magántitkára lett. 1991-ben választották meg Szent András 270. utódává, ekkor vette fel a Bartolomaiosz nevet.

I. Bartolomaiosz tevékenysége ismert az összortodox összefogás, az ökumenikus párbeszéd és a természetvédelem terén, ezért is nevezik őt gyakran „zöld pátriárkának”. 1995-ben, majd 2004-ben látogatást tett a Vatikánban. Ez utóbbi alkalommal annak a történelmi találkozónak a 40. évfordulójára érkezett Rómába, amelyen megemlékeztek Athenagorasz pátriárka és VI. Pál 1964-es jeruzsálemi találkozójáról.

I. Bartolomaiosz pátriárka görög, török, olasz, német, francia, angol és latin nyelven beszél.

Az ökumenikus patriárkátusnak 300 ezer híve van, többségük Kelet- és Dél-Európában, valamint a Közel-Keleten él. Az „ortodox” kifejezést először a IV. századi görög keresztények használták, hogy megkülönböztessék a kanonikus hitet más doktrínáktól. Ortodoxnak nevezik magukat még egyes keleti egyházak, amelyek az V. században szakadtak el a monofizita hitviták következtében.

Az ortodox egyházakat pátriárka vezeti, címe visszanyúlik az első öt templom (Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Antióchia és Jeruzsálem) idejére, a VI. századra. A címet később kiterjesztették a moszkvai metropolita (XVI. sz.), a szerb és a bolgár érsekekre (XX. sz.) és a román egyház vezetőjére (XX. század közepe), míg az ősi grúz és az örmény egyház vezetőjének a címe katolikosz pátriárka.

Az ökumenikus patriarkátus a világ ortodoxiájának a legmagasabb székhelye és központja. Az ökumenikus pátriárka „primus inter pares”, első az egyenlők között a többi ortodox pátriárkához viszonyítva. A konstantinápolyi primátus egyházjogilag megtestesíti az ortodox egységet és koordinálja tevékenységét. Egyházi joghatósága magába foglal Isztambulon kívül, négy török egyházmegyét, valamint a Közép-, Nyugat-Európa, Észak- és Dél Amerika, Pakisztán és Japán egyházmegyéket. Végül az ökumenikus patrirkátus alá tartoznak azoknak a területeknek az ortodox hívei, akik kívül esnek a többi ortodox patriarkátuson.

VR/Magyar Kurír