"Ifjúság - értékrend - vallás"

címmel rendezett konferenciát a Barankovics Akadémia, illetve a jezsuiták két intézménye a Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet és a Faludi Ferenc Akadémia április 23-án délután a PPKE-ÁJK dísztermében. A rendezvény célja az volt, hogy látképet adjon a magyarországi és a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok értékrendjének, vallásosságának alakulásáról, mely témákat a Faludi Ferenc Akadémia Vallás-, és Értékszociológiai Műhelyének (FIVÉSZ) tagjai két éve tanulmányoznak. A konferencia előadói az ifjúság és a vallásosság témakörével foglalkozó kutatók, illetve kutató aspiránsok voltak: Bauer Béla, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója, Gábor Kálmán, az Oktatáskutató Intézet tudományos munkatársa, Gereben Ferenc, a PPKE BTK szociológiai tanszékének tanára és a Faludi Akadémia FIVÉSZ műhelyének vezetője, Tomka Miklós, a PPKE BTK Szociológiai Intézetének vezetője, Rosta Gergely, a PPKE BTK tanársegédje és a Faludi Akadémia FIVÉSZ műhelyének titkára, Kiss Tamás, a kolozsvári Max Weber Szakkollégium tagja és az ELTE Ph.D hallgatója, Görgöy Rita, az Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző tanársegédje és Kolozsvári Judit, a Faludi Akadémia FIVÉSZ műhelyének tagja.
Gábor Kálmán az egyetemista korú ifjúság értékrendjének változásával kapcsolatban azt emelte ki, hogy egy már szociológiailag érezhető, de még nem túl erős fordulat figyelhető meg az ifjúság körében. A jelenséget elsősorban azzal magyarázta, hogy a felsőoktatási lehetőségek gyors bővülésével a vidéki fiatalok nagyobb számban kerülnek be az egyetemekre, főiskolákra, akiknél a tradicionális értékekhez való ragaszkodás erősebb. Ugyanakkor a több generációs értelmiségiek egyetemista korú gyermekeinél is kimutatható a hagyományosabb értékekhez való erősebb kötödés. Tomka Miklós a fiatalok vallásosságának változása kapcsán arra mutatott rá, hogy a fiatalok elvallástalanodási tendenciája megállt. A tendencia megtörése nem a mai harminc év alatti generációknál következett be, hanem a tendencia megtorpanása már világosan kimutatható a negyven év alatti generációknál is. Különösen érdekes az, hogy a korábbi évtizedekkel szemben napjainkban a magasabban képzett fiatalok erősebben kötődnek hitükhöz. Nyugat-Európával szemben Kelet-Európában azt láthatjuk, hogy a megtérők aránya meghaladja a hitüket elvesztőkét. A megtérésekkel kapcsolatban azonban fontos kiemelni, hogy az intézményes vallási kontroll tömegesen egyelőre nem tud tartós és mély befolyást gyakorolni a megtérők vallási tudására.
Rosta Gergely az Ifjúság 2000 kutatás vallási részeinek fontosabb megállapításait ismertette, amelyet a 15-29 éves fiatalok között végeztek reprezentatív statisztikai módszerekkel. Ezek szerint a fiatalok 10 %-a vallja magát az egyház tanításait követő módon vallásosnak, ugyanakkor a maga módján vallásosnak nevezte önmagát a fiatalok mintegy 50 %-a. Az utóbbi szám közel kétszerese a kilencvenes évek elején végzett kutatási felmérések által kimutatott aránynak. Ateistának a fiatalok mindössze 10 %-a vallja magát. A megkérdezettek 40 %-a vallotta magát katolikusnak, 45%-a pedig semmilyen felekezethez nem sorolta magát. A kutatás alapján egyértelműen tévesnek tűnik az a korábbi hipotézis, hogy a vallásukat aktívan gyakorló fiatalok inkább az anyagilag és kulturálisan a hátrányosabb társadalmi csoportokból kerülnek ki. A falvakban általában a rendezettebb anyagi körülményekkel rendelkező fiatalok gyakorolják nagyobb rendszerséggel a hitüket, míg városokban inkább az értelmiségi fiatalok a rendszeresebb templomba járók.
A konferencia keretein belül került sor a Faludi Ferenc Akadémia „Ifjúság – Értékrend – Vallás” címmel meghirdetett esszépályázatának eredményhirdetésére. Az első helyezést Pusztai Gabriella (Ph.d hallgató Debreceni Egyetem) érdemelte ki, aki a magyarországi egyházi középiskolások körében végzett kutatása főbb megállapításait röviden ismertette.
A konferencia második részében Gereben Ferenc, Görgöy Rita és Kolozsvári Judit azt mutatták be, hogy a Kárpát-medencei fiatalok vallásosságában igen nagy eltérések találhatóak. A legvallásosabb fiatalok Kárpátalján és Székelyföldön találhatóak, a Vajdaság tűnik a legmodernizáltabbnak, míg a Felvidék követi leginkább a magyarországi trendeket.
Kiss Tamás az erdélyi magyar középiskolások értékrendjéről, identitásáról Veres Valérral közösen végzett kutatásuk legfontosabb megállapításait ismertette. A középiskolások értékrendjének három mögöttes faktorára mutatott rá: a privátszféra biztonságát alkotó értékekére, a tradicionalistának nevezett értékcsoportéra, valamint a közszféráéra, ahol az általános tradicionalista közbeszéd nem teszi lehetővé attól eltérő értékminták érvényesülését.
Bauer Béla az Ifjúság 2000 és a Mozaik 2001 kutatás kapcsán azt ismertette, hogy a fiatalok 68%-a olyan családból származik, ahol a szülők legfeljebb szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, 24%-nál pedig csak általános iskolai végzettségűek a szülők. Úgy tűnik, hogy napjaink ifjúsága elfogadóbb szülei értékrendje iránt, mint a hetvenes évek elején voltak a fiatalok. Akkor a fiatalok 23%-a, jelenleg a fiatalok 45%-a helyesli szülei értékrendjét. Kimagaslónak tűnik Székelyföld, ahol a válaszadó fiatalok 53%-a követi szülei értékrendjét.
A konferencia zárásaként az előadók röviden kitértek az ifjúságkutatás helyzetére. Egybehangzóan jelentették ki a kutatók, hogy a továbbiakban is fontos hangsúlyt kívánnak fektetni az ifjúságkutatásra. Kiemelkedő jelentőségűnek találják a fiatalok kulturális kötődéseinek, szokásainak, közélethez való viszonyuk, vallásosságuk és értékrendjének további alapos vizsgálatát, nyomon követését. Fontosnak tartják a helyi szintű és jól megfogható társadalmi részcsoportok kutatását. Gábor Kálmán bemutatta azokat a felméréseket is, amelyeket a Pepsi-szigeten már hatodik éve végeznek. A kutatásokat nagyban akadályozza a pénz hiánya és a felkészült kutatók alacsony száma.
A konferencia részletes szövegét a szervezők két hónapon belül közzé teszik a www.faludiakademia.hu internetes oldalon.
Készítette: Rosta Gergely/Szigeti Szabolcs (Faludi Akadémia, 392 5287)/MK