II. János Pál és I. Bartolomaiosz találkozója a Vatikánban

Vatikán: Az ortodox pátriárka székhelye az ősi Konstantinápoly, a mai Isztambul történelmi Fanar negyedében fekszik. A mindenkori konstantinápolyi pátriárka tiszteletbeli elsőbbséget élvez a 16 bizánci rítusú autokefál ortodox pátriárka között.

A konstantinápolyi pátriárka – akinek neve magyarul Bertalan – június 28-án hétfőn érkezett meg Rómába magánrepülőgéppel, négy metropolitából és az ökumenikus patriarchátus munkatársaiból álló 12 tagú küldöttséggel.

Az ortodox pátriárkát Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának elnöke és Leonardo Sandri érsek, az államtitkárság általános ügyeinek vezetője várta a repülőtéren és kísérte a Vatikán állam területén lévő Szent Márta vendégházba, római szállására.

Szent Péter és Pál apostolok ünnepén délelőtt I. Bartolomaiosz és kísérete az Apostoli Palotába vonult, ahol a Szentatya várta. A pápai magánkönyvtárban került sor a pápa és a pátriárka négyszemközti beszélgetésére, amely a Kelemen Teremben folytatódott, ahol a kíséret tagjai mellett jelen volt az amerikai görög-ortodox főegyházmegye híveinek 55 fős csoportja és a svájci ortodox teológiai intézet 13 hallgatója.

A Szentatya beszéde

II. János Pál pápa e szavakkal kezdte beszédét: „Isten hozott titeket az Úr nevében. Istennek adjunk hálát azért az ajándékért, hogy Péter és Pál ünnepén találkozhatunk, akiket az ortodox szent liturgia Protóthronoiként, az első trónokon ülőkként tisztel.”

A Szentatya hálával emlékezett elődje, VI. Pál pápa és I. Athenagorasz pátriárka 40 évvel ezelőtti jeruzsálemi találkozására, erre a bátor és ugyanakkor örömmel teli lépésre, amely a gondviselés jele volt az egyház élete számára.

„Felvilágosult elméjű elődeinket az Istenbe vetett bizalom és szeretet vezette abban, hogy felülemelkedjenek az évszázadok óta tartó előítéleteken, békétlenségen és csodálatraméltó példát mutassanak a lelkipásztoroknak és Isten Népének. Azáltal, hogy kölcsönösen ismét testvérnek érezték magukat, nagy öröm forrása volt számukra és arra ösztönözte őket, hogy bizalommal kapcsolatot létesítsenek a római és a konstantinápolyi egyház között. Jutalmazza meg ezért őket Isten az Õ Országában” – mondta II. János Pál pápa.

A Szentatya így folytatta beszédét: „Õszentsége, nagy szeretettel fogadom Önt és valóban boldog vagyok, hogy ebben a házban láthatom vendégül, ahol annyira eleven a szent apostolok emléke”.

Visszatekintve az elmúlt 40 évre a pápa örömmel idézte fel azokat a nagy alkalmakat, amelyek elősegítették a két egyház közötti kiengesztelődést: VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka 1976-ben tett kölcsönös látogatása, majd pápasága elején, 1979-ben tett saját látogatása a Fanáron, amelynek során Dimitriosz pátriárkával hírül adták a teológiai párbeszéd megkezdését. I. Dimitriosz 1987-ben, utódja, a jelenlegi pátriárka pedig 1995-ben látogatott el Rómába, amelyeket más jelentős találkozások követtek. Ezek mind annak a közös elkötelezettségnek a jelei, hogy tovább haladjanak a megkezdett úton és mielőbb megvalósuljon Krisztus akarata: ut unum sint – hogy mindnyájan egyek legyenek.

A Szentatya beszédében említést tett a két egyház kapcsolatának fájdalmas eseményeiről is, mint Konstantinápoly keresztesek általi kifosztása és keresztény vér hullatása, amelyre nyolc évszázad távlatából is fájdalommal emlékezünk, amint az eseményről értesülve III. Ince pápa is azonnal hangot adott rosszallásának.

„Ma már objektívebben tudjuk keresni a teljes történelmi igazságot és imádkozzunk azért, hogy a történelem Ura tisztítsa meg emlékezetünket az előítéletektől és a nehezteléstől és adja meg, hogy szabadon haladjunk előre az egység útján. Erre szólít bennünket az Athenagorasz pátriárka és VI. Pál pápa által ránk hagyott példa és az ő 40 évvel ezelőtti találkozásuk emléke járuljon hozzá ahhoz, hogy meggyorsítsuk a párbeszédet és a kölcsönös testvéri kapcsolatok megerősítését. A teológiai párbeszéd a vegyes bizottság munkáján keresztül továbbra is fontos eszközt jelent, ezért szeretném, ha mielőbb újrakezdené munkáját” – mondta a szentatya, majd hozzátette: ezen kívül más eszközöket is meg kell ragadni egymás kölcsönös megértésének megerősítéséhez, az Evangélium és a közös apostoli hagyomány iránti hűség jegyében.

Végül a pápa a két egyház közötti kiengesztelődés és teljes egység reményét Szent Péter és Pál apostolok közbenjárására bízta és Mária oltalmába ajánlotta.

A konstantinápolyi pátriárka válaszbeszéde

I. Bartolomaiosz Szentatyához intézett beszédében kifejezte reményét, hogy minél előbb megvalósul Jézus Krisztus főpapi imájának kívánsága: Hogy egyek legyenek!
Az egyházak és híveiknek egysége nem azt jelenti, hogy egyetlen adminisztratív hatóságnak vannak alárendelve, nem lehet az államok közötti együttműködéshez sem hasonlítani. Nem ideológiai szövetségről, vagy egy közös cél eléréséről van szó, hanem arról, hogy létünket maradéktalanul Krisztusban testesítjük, akivel és aki által megéljük egységünk lelki eseményét.

„Az egyházaink közötti párbeszéd is fejezze ki mindnyájunk Krisztussal való szeretetközösségének tapasztalatát, hogy megéljük a Jézus Krisztussal való egységet, a Szentháromság három Személyének egységéhez hasonlóan. Elfogadjuk, hogy Ön kívánja és keresi ezt a mély ontológiai egységet Krisztusban és ezért őszintén párbeszédet folytatunk Önnel, és egyháza küldöttségeivel, felkínálva az ortodox egyház szentjeinek tapasztalatát, érdeklődéssel hallgatva mindazt, amit Ön elénk tár, párbeszédet folytatva, mint testvérek a szeretett testvérekkel. A párbeszéd olykor megakad, a megosztottság hosszú ideje alatt felgyülemlett nehézségei folytán, de reménykedünk Istennek tetsző beteljesedésében, és a cél érdekében együttműködünk Önnel, tekintetünket Jézusra szegezve.”

A pátriárka elismerte, hogy egyes tettek akadályozták, illetve megszakították az igazságban folytatott párbeszéd előrehaladását a két testvér egyház között. Ám a Jézus főpapi imájából fakadó felelősség és kötelesség arra készteti a két egyházat, hogy ne veszítse el a reményt. „Nem lehet, hogy az Úr szavainak ne legyen foganatja, hogy ne lehessen megvalósítani őket. Õszintén tovább kell keresni a párbeszéd módozatait, mivel ez pillanatnyilag az egyetlen út az egyházaink közötti szeretetközösség megvalósítására, mivel alapvető eltérések nem teszik még lehetővé a Jézus Krisztus testében és vérében, lelkében való szeretetközösséget” – mondta a pátriárka, majd ismét testvéri szeretetéről biztosította a Szentatyát, örömmel várva azt a napot, amikor a teljes szeretetközösség akadálytalanul megvalósul.

I. Bartolomaiosz pátriárka június 29-én délelőtt találkozott még Angelo Sodano bíboros, államtitkárral is, továbbá a Szent Péter-bazilika altemplomában virágkoszorút helyezett el VI. Pál pápa sírjánál a 40 évvel ezelőtti történelmi találkozóra emlékezve. A koszorúzási szertartáson jelen volt Pasquale Macchi érsek, VI. Pál pápa egykori titkára, aki szemtanúja volt annak a feledhetetlen eseménynek, amikor VI. Pál és I. Athenagorasz 910 évi egyházszakadás után testvérként ölelték meg egymást.

Bartolomaiosz pátriárka római látogatása során június 30-án megbeszéléseket folytat Walter Kasper bíborossal, este 7 órakor pedig a Tiberis-sziget Szent Bertalan templomában találkozik a római Szent Egyed közösséggel. Július elsején a Palatínus dombon ünnepi liturgiával hivatalosan birtokba veszi a Szent Theodorosz templomot, amelyet a pápa liturgikus használatra átengedett az itáliai görög-ortodoxoknak. A tervek szerint a pátriárka július elsején ebédre hivatalos a Szentatyához és mielőtt július másodikán visszatérne székhelyére, találkozik a Fokoláre Mozgalom alapítójával, Chiara Lubich-kal is.

VR/MK