II. János Pál pápa apostoli levele a tömegtájékoztatásról

(A levél fő gondolatainak ismertetése) 
 
A Szentatya fontosnak tartja, hogy a média mindig az igazság és a népek közötti megértés szolgálatában álljon, mert így erős és pozitív forrássá válhat. „Ha arra használják, hogy igazságtalanságokat és konfliktusokat szítson, romboló fegyver lesz belőle”, hangsúlyozta II. János Pál február 22-én, hétfőn nyilvánosságra hozott apostoli levelében. A levél elsősorban a tömegtájékoztatásban dolgozókat szólítja meg.
 
A tömegtájékoztatási eszközök, amennyiben a hívek azokat a hit lelkületével és a Szentlélek tanításához hűen használják, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megkönnyítsék az evangélium terjedését, hatékonyabbá tehetik az egyházi közösségek szeretetkapcsolatát – írja a pápa, aki egyben nyomatékosan állást foglalt az egyház és a média közötti párbeszéd mellett. A szentatya kiemeli: ha a média pontosan és igazsághűen tudósít az eseményekről, és egymástól különböző véleményeket is enged szóhoz jutni, hozzájárul a fejlődéshez, a békéhez és a szolidaritáshoz.
 
Pasztorális és kulturális megújulásra van szükség
 
A pápa az egész egyházat a tömegkommunikációs eszközök használatával kapcsolatos pasztorális és kulturális megújulásra hívta fel, hogy „ezekben a változó időket, amiben élünk, megfelelő módon kezelni tudjuk”.
 
A szentatya emlékeztet rá, hogy már Redemptoris missio kezdetű enciklikájában hangsúlyozta: a modern kor elsődleges areopágoszát a tömegtájékoztatás eszközei jelentik, amelyek képesek arra, hogy egyfajta „globális faluban” egyesítsék az egész emberiséget. Ebben a „globális faluban”, „elterjedt a meggyőződés, hogy a bizonyosságok ideje végérvényesen lejárt, és az embernek meg kell tanulnia, hogy életének horizontja ideiglenes és mulandó”. A kommunikációs eszközöket fel lehet használni arra, hogy „az evangéliumot hirdessük, de arra is, hogy Isten szavát elhallgattassuk az emberek szívében”, figyelmeztet II. János Pál. Az írás különösen is fordul a tömegkommunikációs eszközök felelőseihez, és utal VI. Pál pápa által 1963-ban aláírt Inter Mirifica kezdetű, a tömegtájékoztatási eszközökről szóló zsinati dokumentumra.
 
A modern tömegkommunikációs eszközök az evangélium szolgálatában
 
Az egyház nemcsak arra hivatott, hogy a médiumokat az evangélium hirdetésére használja fel, hanem arra is, hogy az üdvözítő üzenet ma jobban, mint valaha az „új kultúra” része legyen. A „pásztoroknak” ébereknek kell lenniük, hogy olyan kommunikációs eszközökkel dolgozzanak, amelyek az evangélium megértését és befogadását elősegítik. A szentatya emlékeztet rá, hogy már 15 évvel ezelőtt javasolta: a kommunikáció témakörét illesszék be a lelkipásztori programokba. Az internet hozzászoktatja használóit az interaktív kapcsolatteremtésre, emellett továbbra is nagy figyelmet kell szentelni a tájékoztatás hagyományos eszközeinek, a napi- és hetilapokon, a rádión és a televízión keresztül.
 
Nem csak a szakembereknek, minden egyházi közösségnek szól az üzenet
 
A szentatya felhívása mindenkinek szól, aki „saját karizmáját a tömegtájékoztatás területén való elköteleződésben használja fel”, de ugyanígy szól minden egyházi közösségnek is: nemcsak a médiában munkát vállalóknak kell ezeket megfontolni, hanem az egész egyház közösségének”, mert a keresztényeknek számolniuk kell a média kultúrájával, amelyben élünk.
 
Fontos a képzés és a lelkipásztori segítség
 
A pápa arra is felszólítja a keresztényeket, hogy elkötelezetten dolgozzanak ezen a nagyon fontos területen, és hozzáteszi: „a tömegtájékoztatásban dolgozókat képezni kell, és pasztorális segítséget kell biztosítani számukra. Ezek a nők és férfiak napi munkájuk során gyakran különleges nyomásnak vannak kitéve, és etikai kérdések merülnek fel bennük. Sokan közülük őszintén szeretnék tudni, mi a helyes az etika és az erkölcs területén, és az egyháztól várnak segítséget a tájékozódáshoz.”
 
A médiának is szüksége van Krisztus megváltó művére
 
A médiának erős gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataiból fakadóan arra kell törekednie, hogy „az emberi méltóságot és a család elsőrendű fontosságát” védelmezze. A médiának is szüksége van Krisztus megváltó művére – teszi hozzá a szentatya. Az üdvtörténet elbeszéli és dokumentálja Isten kommunikációját az emberrel, ami a kommunikálás minden formáját és módját felhasználja. Az emberi lény Isten képére és hasonlatosságára van megalkotva, hogy be tudja fogadni az isteni kinyilatkoztatást, és a szeretet párbeszédébe tudjon lépni vele. A bűn következtében azonban mind személyes, mind társadalmi szinten ez a készség megromlott, az emberek ma is, csakúgy, mint a múltban, egyre távolabb kerülnek Istentől. Õ viszont nem hagyta el az embert, hanem elküldte hozzá saját Fiát – hangsúlyozza a pápa.
 
A kommunikáció folyamatai a hit szemszögéből vizsgálva
 
A szentatya így fogalmaz: „ha a hit szemszögéből vizsgáljuk a kommunikáció folyamatait, a Szentírás mélyebb értékelése sokat segíthet, mint annak az üzenetnek a kódrendszere, amely nem mulandó, hanem örök, és üdvözítő értéke miatt alapvető”.
 
„Az Isten és ember közötti kommunikáció az Ige megtestesülésében érte el csúcspontját. Ez a szeretet-cselekedet, amely által Isten kinyilatkoztatja magát, az emberiség hitből fakadó válaszával együtt gyümölcsöző párbeszédet eredményez.” A pápa így folytatja: „a kiemelkedő pillanat, amelyben a kommunikáció közösséggé válik, magával az Eucharisztiával való találkozás”
 
Az egyház arra kapott küldetést, hogy mindenkinek hirdesse az üdvösség jó hírét, ezért ki kell használnia az alkalmakat, amelyeket Isten napjainkban gondviselésszerűen a tömegtájékoztatási eszközök révén biztosít számunkra, hogy hatékonyabban hirdethessük az evangéliumot.
 
KAP/VR/Zenit/MK