II. János Pál pápa és az elhunyt Jasszer Arafat történelmi találkozásai

II. János Pál pápa 1982-2001. között 11 alkalommal fogadta a Palesztin Hatóság vezetőjét a Vatikánban, továbbá találkozott vele a Szentföldön, 2000-ben tett apostoli látogatása során. A pápa szentévi zarándoklatán, március 22-én, négy alkalommal találkozott a palesztin vezetővel: Betlehem város bejáratánál, a Születés-bazilika előtt bemutatott szentmisén, a menekülttáborban, illetve a palesztin elnök székhelyén. Arafat akkor a „Betlehem Csillaga” érdemrendet adományozta a pápának, a következő indoklással: „A palesztin nép nagyra értékeli a pápa álláspontját, azt, hogy támogatja a palesztin nép ügyét, igazságos jelenlétét hazájában, független és szuverén népként”.
A szentatya először 1982. szeptember 15-én fogadta Jasszer Arafatot, aki akkor a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke volt. Az eredeti program szerint a kihallgatásra öt percet szántak. Ezzel szemben csaknem egy óra hosszat tartott, a pápa kívánságára. Arafat ezekkel a szavakkal köszöntötte a szentatyát, utalással Szent Péterre: „Én vagyok a második palesztin a Vatikánban”. Akkor a szentatya leszögezte: egyenlő módon el kell ismerni minden érdekelt nép jogait, amelyek közül az első és alapvető jog a biztonsághoz, valamint saját területhez való jog, tiszteletben tartva mindegyik nép önazonosságát. II. János Pál a kezdetektől fogva igazságos megoldást sürgetett mind az izraeli, mind a palesztin nép számára, hogy mindnyájan békében, méltóságban és szabadságban élhessenek. Az azóta eltelt időszakban a Szentszék soha nem változtatott álláspontján.
A személyes találkozókon túl II. János Pál pápa és Jasszer Arafat számtalan üzenetet, levelet váltottak egymással. 1996. október 9-én II. János Pál pápát a Gemelli Kórházban megműtötték, Arafat virágcsokrot küldött a szentatyának, ezzel a kísérőszöveggel: „Mielőbbi gyógyulást kíván a Palesztin állam és a Palesztin Felszabadítási Szervezet elnöke – őszinte jókívánságokkal – Jasszer Arafat.”
A szentatya több alkalommal szólította fel a palesztin vezetőt a mérsékelt politika folytatására és a párbeszéd keresésére. Ezek a felhívások általában nem találtak meghallgatásra – annak ellenére sem, hogy Jasszer Arafatot 1995-ben Jichak Rabin izraeli elnökkel együtt Béke Nobel-díjjal tüntették ki –, de a pápát olykor Palesztin-barátként tüntették fel, mivel az PFSZ vezetőjét államfőnek kijáró protokoll szerint kezelte. Amikor például Ammanból Tel-Avivba repült, táviratban üdvözölte, mint szokás szerint minden államelnököt, akinek országa felett gépe elrepült. VR/MK