II. János Pál pápa halála – 2007. április 2.

Hazai – 2007. április 2., hétfő | 11:04

Két évvel ezelőtt katolikust és nem katolikust, keresztényt és nem keresztényt, hívőt és nem hívőt összefogott II. János Pál pápa halála.

Észrevehettük, hogy mindenkiben megszólalt a mélyréteg, mert ha valaki nem is vallotta, amit ő vallott, mindenképpen értékeli Karol Wojty³a történelmi nagyságát. Mindenki akarva-akaratlanul hitvallást tett. Még azok is, akik úgy érezték, hogy számukra semmi értékelhetőt nem mondott a Szentatya, nem bírálták, hanem hallgatnak.

Érdekes megfigyelnünk, hogy van, aki a humanistát látja benne, van, aki a kommunizmus megszüntetőjét, van, aki szerint a legmélyebb emberi kérdéseket válaszolta meg. Sokféle szemszögből látjuk őt, és ebben óhatatlanul kimondjuk saját hitvallásunkat. Végül is mindegyik szempont értékes, de nem fedi le a teljességet. Hiszen az élő Krisztus, akinek tanúja volt, nem zárható eszmékbe, fogalmakba, még kevésbé érdekkörökbe.

Ráfogták, hogy konzervatív. Ezt olyanok tették, akik azt hiszik, újra fel kell találni a világot, megszabadítva a hit béklyójától. A hit kérdését senki nem tudja lefejteni magáról. Ahogyan II. János Pál pápáról mindenki állást foglalt, előbb-utóbb Krisztusra is felfigyel mindenki. A legutóbbi hírek szerint közel vagyunk a boldoggáavatásához.

Sánta János