II. János Pál pápa katekézise Mária két nagy misztériumáról

Vatikán: Az augusztus 12-ei, szerdai általános kihallgatáson II. János Pál pápa közelgő apostoli látogatásához fűzte gondolatait: a szentatya szombaton és vasárnap a lourdes-i Mária szentélybe zarándokol, és ott mutatja be Mária Mennybevételének ünnepi szentmiséjét. A zarándoklatra azért kerül most sor, mert Boldog IX. Pius pápa 150 évvel ezelőtt, 1854. december 8-án hirdette ki Mária Szeplőtelen Fogantatásának dogmáját.

Négy évvel később a Szűzanya megjelent Szent Bernadette-nek a massabielle-i barlangnál, és mint a „Szeplőtelen Fogantatás” mutatkozott be. A pápa a Gondviselés különleges ajándékának tekinti, hogy ennek a ragyogó hitigazságnak a jegyében térhet vissza Lourdes-ba.

Az Isten és a Szűzanya dicséretének egyetlen aktusában két nagy Mária-misztériumot ünnepelhet majd a szentatya: a Szeplőtelen Fogantatás és Mária Mennybevételének misztériumát. Mária földi életének kezdete és vége, Isten örökös jelenében kapcsolódik össze. Isten ugyanis arra hívta meg Máriát, hogy egyedülálló módon részt vegyen a Jézus Krisztus általi Megváltás üdvözítő eseményében.

A pápa ezután felsorolta zarándoklata három nyilvános mozzanatát: augusztus 14-én, szombaton délután elimádkozza a Rózsafüzért, este a hagyományos fáklyás körmenetet vezeti, majd vasárnap délelőtt bemutatja az ünnepélyes szentmisét. A Szentélybe megérkezve, illetve távozása előtt, arra is lesz alkalma, hogy csöndes imába mélyedjen a lourdes-i barlang előtt. Szívében azonban mindvégig jelen lesz az egész egyház, sőt mondhatni az egész világ hálája és könyörgése, mivel a világ csak Istenben találhatja meg békéjét és üdvösségét.

Mi is valójában az az üzenet, amelyet az Úr el kívánt juttatni az emberiséghez a lourdes-i Szűzanya által? – tette fel beszédében a kérdést a pápa. A választ röviden a Szentírás Ezékiel könyvében olvasható szavaival foglalhatjuk össze: Isten nem leli kedvét a bűnös halálában, inkább örül annak, ha megtér és él.

Mária, amikor Bernadette-hez fordult, arra az alapvető evangéliumi tanításra akarta emlékeztetni, hogy az ima és a bűnbánat az az út, amelyen át minden személy és társadalom csatlakozhat Krisztus győzelméhez.

Ahhoz azonban, hogy megváltoztassuk életvitelünket, hallgatnunk kell lelkiismeretünkre, amelybe Isten elültette a jó és a rossz iránti érzéket. A modern ember sajnos, olykor, mintha elveszítette volna a bűn érzékét. Könyörögjünk, hogy belső megvilágosulása révén ismét a maga teljességében felfedezze Isten törvényének szent mivoltát és az abból fakadó erkölcsi kötelezettségeket – mondta a pápa, majd a következő szavakkal zárta katekézisét: „Lelkemben ezekkel a szándékokkal indulok el a lourdes-i Szűzanya kegyhelye felé. Mindenkit arra kérek, hogy lélekben kísérjen el utamra, hogy Péter utódának zarándoklata bő termést hozzon Isten egész népe számára”.

VR/MK