II. János Pál pápa Lourdes-ban

Lourdes: A szentatya augusztus 14-én szombaton reggel megkezdte kétnapos lourdes-i zarándokútját. II. János Pálnak ez a 104. külföldi utazása, hetedszer jár Franciaországban és másodszor a lourdes-i Mária-kegyhelyen.
Wojtyla pápának 1981. júliusára tervezett első lourdes-i utazása meghiúsult a két hónappal korábbi, május 13-án elszenvedett merénylet miatt. Amikor két évvel később, 1983. augusztus 14-15-én mégis megtörténhetett ez a zarándokút, a búcsú pillanatában a szentatya így vallott: „Mária mennybevételének ezt az ünnepét életem egyik legszebb emlékeként őrzöm meg szívemben.”
II. János Pál pápa ezúttal a Szeplőtelen Fogantatás dogmája Boldog IX. Pius pápa részéről történt kihirdetésének 150. évfordulója alkalmából tért vissza Lourdesba. Zarándokútjával a szentatya megnyitja az évfordulós ünnepségeket azon a helyen, ahol a Szűzanya jelenéseivel megerősítette a Szeplőtelen Fogantatás igazságát: a Boldogságos Szűz lelkét fogantatásának első pillanatától kezdve nem terhelte az áteredő bűn. 1858. március 25-én, kevesebb mint négy évvel a dogma kihirdetése után Mária Lourdes-ban megjelent a gyermekleány Bernadette Soubirous-nak és a helyi nyelvjárásban ezt mondta magáról: „Que soy era Immaculada Councepciou” – „Én vagyok a Szeplőtelen Fogantatás.”
IX. Pius pápa 1854. december 8-án közzétett Ineffabilis Deus k. bullájában e szavakkal hirdette ki ünnepélyesen ezt a hitigazságot: „Kinyilvánítjuk és megerősítjük és isteni kinyilatkoztatásnak tekintjük azt a tanítást, miszerint a Boldogság Szűz Máriát fogantatásának első pillanatától kezdve a mindenható Isten sajátos kegyelme és védelme folytán, az emberiség Megváltójának, Jézus Krisztusnak érdemei erejében, sértetlenül megóvta az eredeti bűn szennyétől”.
Szombaton reggel a pápai repülőgép 9.22 perckor szállt föl a római Ciampino katonai repülőtérről. A szentatya táviratot küldött az olasz államfőnek, Carlo Azeglio Ciampinak, amelyben üdvözletét fejezi ki lourdes-i zarándoklata alkalmából. „A világ minden tájáról a Mária-kegyhelyre érkező zarándokok, és különösen a betegekkel való találkozásomra készülve bőséges égi kegyelmet kérek a szeretett Itália számára, hogy továbbra is elkötelezetten védelmezze a meggyengült egészségű embereket” – írta táviratában a pápa, majd apostoli áldását adta az államfőre és az egész olasz népre. Carlo Azeglio Ciampi, olasz köztársasági elnök választáviratban köszönte meg a pápa hozzá intézett üdvözlő sorait. Üzenetében Ciampi elnök az olasz nép nevében kifejezte II. János Pál pápa iránti őszinte szeretetét és nagyrabecsülését, valamint kiemelte, hogy a pápa hiteles béke-és szolidaritás-üzenetét minden szenvedő ember reménységgel fogadja és szavaiból erőt merít ahhoz, hogy bizalommal és derűvel nézzen szembe a jövő kihívásaival. „Szentatya, az Ön zarándoklata a keresztény hagyomány számára oly fontos kegyhelyen az Ön kivételes kitartásáról és lelkierejéről tesz tanúságot, amellyel apostoli szolgálatát folytatja.”
A pápai magánrepülőgép pontosan 11 órakor szállt le a franciaországi Tarbes repülőterén, 16 km-re Lourdes-tól. A szentatya fogadására megjelent Jacques Chirac francia köztársasági elnök, továbbá francia politikai és közméltóságok, Fortunato Baldelli érsek, franciaországi apostoli nuncius, Jean-Pierre Ricard, bordeaux-i érsek, illetve francia püspökkari elnök, valamint Jacques Perrier, Tarbes és Lourdes püspöke.
Jacques Chirac: lelkiismereti kötelesség a leggyengébbek védelme
Jacques Chirac francia köztársasági elnök beszédben köszöntötte II. János Pál pápát. Leszögezte: Franciaország és a Szentszék ugyanazokért a célokért küzdenek: az egyetemes lelkiismeret, a béke, a szabadság és a szolidaritás értékeinek védelme érdekében. A francia elnök megjegyezte, hogy az emberek személyes meggyőződésében kialakulóban van az egyetemes lelkiismeret. „Talán túl lassan, de reméljük elkerülhetetlenül fölismerik a népek és államok, hogy a leggyöngébb, legtörékenyebb embertársaik védelme lelkiismereti kötelesség, amely a határokon túl mutat.” Jacques Chirac kiemelte a béke megvalósításáért folytatott küzdelem fontosságát, azt, hogy az államok között fennálló kapcsolatokat törvényeknek vessék alá, továbbá, hogy az erőszak és az egymás elutasítása elleni orvosság a kultúrák közti párbeszédben keresendő. “A fanatizmus és az intolerancia növekvő jelenségével szemben sürgősen harcba kell szállni a szabadságért, a férfiaknak és nőknek járó egyenlő méltóságért, azért, hogy legyőzzük a diszkrimináció, az elnyomás, a fajgyűlölet valamennyi formáját” – mondta a pápához intézett beszédében Jacques Chirac. A francia államfő elismerte azt a bátorságot és erőfeszítést, amellyel II. János Pál pápa egyetemes pásztorként és a béke embereként küzd e jelenségek ellen. Bernadette Soubirous-t pedig olyan hitéhez hű nőnek nevezte, aki reménységet adott a leggyöngébbeknek, vigaszt és ösztönzést az egész világ katolikusainak.
Korunknak szüksége van az Evangélium bölcsességére és reménységére
Repülőtéri beszédében a szentatya szívélyesen köszöntötte a köztársasági elnököt és személyén keresztül a francia nemzet minden gyermekét. II. János Pál pápa hálát adott az Úrnak, hogy ismét francia földre érkezett, amelyet annyira szeret, és mindenkit a kegyelem és a béke jegyében köszönthet. Zarándokútja célkitűzésére utalva a szentatya hangsúlyozta, hogy nagy megindultsággal a szívében, csatlakozni szeretne az ide érkező zarándokok millióihoz, akik az Úr Anyja oltalmába ajánlják szívük szándékait, az ő segítségét és közbenjárását kérve.
A szentatya beszédét így folytatta: „Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy tisztelegjek a Franciaország történelmét formáló kulturális és hitbeli hagyományok előtt. Hogyan feledkezhetnék meg e föld nagy szentjeiről, a keresztény gondolkodás kiváló mestereiről, a lelkiségi áramlatokról és a számtalan misszionáriusról, akik elhagyták hazájukat, hogy hirdessék Krisztus Urunkat az egész világon. Bizalommal tekintek a ma keresztény közösségére is, amely nagylelkűen elfogadta a feladatot, hogy az Evangéliumból származó bölcsességgel és reménységgel árassza el korunkat”.
A Szentatya szavaiban ezután a francia forradalom jelszavai visszhangoztak: „A felelősség és kompetencia tiszteletben tartása mellett a katolikus egyház felajánlja támogatását a társadalomnak egy olyan világ építésére, amelyben a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy eszményei a társadalmi együttélés alapját képezik, a közjó lankadatlan keresése és előmozdítása által.”
Mindezt végül a pápa Bernadette Soubirous közbenjárására bízta és Mária anyai oltalmát kérve Isten áldásáért könyörgött.
A pápa és a francia elnök magántalálkozója végén kölcsönös ajándékozásra került sor. 12 órakor II. János Pál pápa panoráma autóján átkocsizott a 16 km-re található lourdes-i szentélybe, bevonulásakor köszöntötte az üdvözlésére összegyűlt zarándokok tömegét. Három nagy videókivetítőt helyeztek el Lourdes-ban, amelyen keresztül a hívek közelről is részesévé válhatnak a pápai szertartásoknak. A szentatya 12.50-kor érkezett meg a Massabielle-i barlang bejáratához, ahol rövid időre letérdelt a lourdes-i Szűzanya szobra előtt és csöndes áhítatban imádkozott. Ezt követően visszaült székébe és a szentély rektora, P. Raymond Zambelli egy kelyhet nyújtott át a pápának, aki ivott a lourdes-i vízből. Ezalatt Jacques Perrier püspök a pápa által ajándékozott „arany rózsát” elhelyezte a barlang oltárán. Az arany rózsát a múltban a pápák katolikus királynőknek adományozták. E hagyomány az évek során átalakult és ma a pápa Szűz Máriának, az Ég Királynőjének ajándékozza azt. Ezt a gesztust II. János Pál pápa már több ízben megtette különböző Mária-szentélyekben tett zarándoklatai alkalmával. A lourdes-i barlang előtt a szentatya Jacques Perrier püspökkel együtt vezette az Úrangyala-imádságot, majd a betegeknek szóló rövid pápai üzenetet Etchegaray bíboros olvasta föl. Ezt követte a szentély rektora, P. Raymond Zambelli köszöntése, végül pedig a szentatya pár percig tartó csöndes imádsága. 13 órakor a pápa átvonult szálláshelyére, a Miasszonyunk Betegfogadó központba.
Délután fél hatkor körmenetben került sor a Szent Rózsafüzér elimádkozására, amelyet Jacques Perrier, Tarbes és Lourdes püspöke vezetett. A körmenethez a szentatya pápamobilján csatlakozott, autóját mintegy ötven zarándok kísérte, köztük betegek, önkéntesek, orvosok és ápolók, papok, szerzetesek, püspökök. A betegeket 400 önkéntes segítette a lourdes-i zarándoklaton. A körmenet a Massabielle-i barlang elől indult és a Rózsafüzér-bazilikához érkezett meg, amelynek során a hívek az öt titoknak megfelelően, öt állomáson elmélkedtek a világosság szent olvasójának titkairól. Minden egyes állomáson a zarándokok különböző csoportja volt jelen. Az Üdvözlégy, Máriát azon a hat különböző nyelven mondták el, amelyeket hagyományosan használnak a szentélyben. Így a latinon kívül francia, olasz, angol, német, spanyol és holland nyelven.
A szentatya beszéde a Rózsafüzér imádkozása alkalmából
„Most, amikor letérdelek itt a Massabielle-i barlang előtt, meghatottan arra gondolok, hogy eljutottam zarándokutam célpontjához. Ez a barlang, ahol Mária megjelent, Lourdes szíve. Ez a hely a Hóreb-hegy barlangjára emlékeztet, ahol az Úr Illéssel találkozott és enyhe szellő suhogásában megszólította őt” – a szentatya ezekkel a szavakkal kezdte francia nyelvű beszédét, majd így folytatta:
„A Szűzanya itt azt kérte Bernadette-től, hogy imádkozza a Rózsafűzért és Õ maga is morzsolgatta a szentolvasót. Ez a barlang így az imádság sajátságos katedrálisává vált, amelyben Mária megtanít mindenkit, hogy lángoló szeretettel szemlélje Krisztus arcát. Lourdes ezért olyan hely, ahol Franciaország, Európa és a világ sok más nemzetének hivői térdre borulva imádkoznak.”
Beszédében a szentatya arra kérte az egybegyűlteket, hogy Jézus Anyjával együtt közösen végezzék el azokat a „titkokat”, amelyekben Jézus a „világ világosságaként” jelenik meg. Emlékezzünk az Õ ígéretére: „Aki engem követ, nem jár sötétségben” (Jn 8,12).
„Az Úr alázatos szolgálóleányától szeretnénk megtanulni az engedelmes hallgatás készségét és a nagylelkűséget arra, hogy elfogadjuk életünkben Krisztus tanítását” – mondta a szentatya, és felszólította hallgatóságát: elmélkedve az Úr Anyjának Fia megváltó küldetésében való részvételéről, imádkozzanak papi hivatásokért és Isten Országáért vállalt szüzesség ajándékáért, hogy mindazok, akik meghívást kaptak, készséges és állhatatos választ tudjanak adni.
A szentatya Bernadette szavaival zárta beszédét: „Jó Anyám, légy irgalmas hozzám. Én teljesen neked adom magamat, hogy Te nekem adhasd Fiadat, akit én teljes szívemmel akarok szeretni. Jó Anyám, adj nekem Jézusért lángoló szívet.”
Francia nemzeti zarándoklat Lourdes-ban
II. János Pál pápa lourdes-i apostoli útjával egy időben zajlik a francia nemzeti zarándoklat, amelynek keretében pénteken este imavirrasztást tartottak a lourdes-i bazilika altemplomában, 5000 fiatal részvételével. Az ünnepi hangulatú virrasztáson a zarándoklat vezetője, Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek rövid katekézist tartott, a fiatalok pedig körmenetben vitték körbe a világ híres Mária-kegyhelyeinek szentképeit. VR/MK