II. János Pál pápa üzenete a 38. Tömegkommunikációs Világnapra

Vatikán: A május 23-án esedékes világnap idei témája: „A média és a család. Kockázat és Gazdagság”

A tömegtájékoztatási eszközök rendkívüli növekedése és egyre nagyobb méretű hozzáférhetősége rendkívüli lehetőségeket teremtett nemcsak az egyének, hanem a családok életének gazdagítására is. Ugyanakkor a családok ma új kihívásokkal néznek szembe, a média által közvetített, gyakran ellentmondásos üzenetek következtében. A világnap idei témája örökérvényű, mivel arra szólít fel, hogy vizsgáljuk meg: hogyan használják fel a családok a tömegtájékoztatási eszközöket, illetve milyen módon foglalkozik a média a családokkal.
Ez a téma egyben mindenkit emlékeztet a tömegtájékoztatás erkölcsi dimenziójára is. Ahogyan maga Krisztus mondta: „a szív bőségéből szól a száj”. A bölcsesség és a helyes megkülönböztetés tehát a tömegtájékoztatási szakemberek, a szülők, nevelők számára egyaránt fontos.
A média minden eddigi felülmúló terjedésének köszönhetően tehát világszerte még a szerény körülmények között élő családok is otthonukban óriási és változatos információs források között válogathatnak. Szinte korlátlan lehetőségük nyílik a kulturális, lelki növekedésre. A média ugyanakkor súlyos károkat is okozhat a családoknak, amikor nem megfelelő, sőt torz képet ad az életről, a családról, a vallásról és az erkölcsösségről. A II. Vatikáni zsinat világosan látta a tömegtájékoztatásnak ezt a képességét, amikor Inter mirifica k. dokumentumában leszögezte: „Ezen eszközök helyes használata föltétlenül megköveteli, hogy mindazok, akik velük élnek, ismerjék és e területen is hűségesen érvényesítsék az erkölcsi rend normáit.” A tömegtájékoztatás minden formáját mindig az igazság és az emberi méltóság tiszteletben tartásának etikai szempontjai hassák át.
Ezek a megfontolások különösen érvényesek a család témájának ábrázolására. Egyrészt a házasságot és családi életet gyakran realizmussal és együttérzéssel ábrázolják, felmutatva olyan értékeket, mint szeretet, hűség, megbocsátás, nagylelkű önátadás. Elismerik azokat a hibákat vagy kiábrándulásokat is, amelyek elkerülhetetlenül jelen vannak a családi életben, mint a feszültségek, konfliktusok, rossz választások. Ezek az ábrázolások azonban mindig különválasztják a jót és a rosszat, hangsúlyozva a család semmi mással nem pótolható fontosságát, azt, hogy a társadalom alapsejtjét jelenti.
A média ugyanakkor túl gyakran fest nem megfelelő képet a családról. Kritika nélkül mutat be olyan témákat, mint a házastársi hűtlenség, a házasságon kívüli nemi élet, a házasság erkölcsi és lelki vonatkozásának figyelmen kívül hagyása, sőt támogatja a válást, a fogamzásgátlást, az abortuszt és a homoszexualitást. Ezek az ábrázolások pusztítóan hatnak a társadalom egészére.
II. János Pál pápa emlékeztet elődje, VI. Pál 1969-es világnapi üzenetére, amelyben ezt írta: „A kommunikációs szakemberek feladata, hogy ismerjék és tiszteletben tartsák a családok szükségleteit. Ez olykor bátorságot tételez fel részükről és minden esetben magas fokú felelősséget kíván.” Nem könnyű ellenállni az anyagi érdekeknek, vagy a szekularizált ideológiákhoz való azonosulás igényének. A kockázat azonban igen magas, mivel minden családellenes támadás magát az emberiség valódi javát támadja.
A közéleti felelősök komoly kötelessége, hogy támogassák a házasság és a család értékét a társadalom érdekében. Ehelyett ma – az egészségtelen szabadosság érveire támaszkodva – támogatják azokat a gyakorlatokat, amelyek hozzájárulnak a család válságának súlyos jelenségéhez. Anélkül, hogy visszaállítanák a cenzúrát, a közéleti felelősök halaszthatatlan feladata, hogy szabályozó politikákat alkalmazzanak és biztosítsák, hogy a média ne ártson a család értékének. A média nem lehet ellenséges a hagyományos kultúrák egészséges család értékével szemben, nem helyettesítheti azokat a fogyasztói társadalom szekularizált értékeivel, hivatkozva a globalizáció folyamatára.
A szülők, akik gyermekeik elsődleges és legfontosabb nevelőik, szintén az elsők a média használatának megtanításában is, ezáltal nagymértékben gazdagodhat a család élete.
A tömegtájékoztatási eszközök hatalmas pozitív lehetőséggel rendelkeznek ahhoz, hogy előmozdítsák az egészséges emberi és családi értékeket és ezáltal hozzájáruljanak a társadalom megújításához. A pápa ezen a napon arra buzdítja a média szakembereket és családokat, hogy ismerjék fel kiváltságos helyzetüket és felelősségüket: egy olyan hatalmas lelki erő letéteményesei, amely az egész emberiség tulajdona és az a célja, hogy gazdagítsa az egész emberi közösséget.
Végül a szentatya annak a kívánságának ad hangot, hogy a családok mindig találják meg a közösségi életükhöz szükséges támaszt, bátorítást a médiában, hogy a fiatalokat egészséges erkölcsi értékekre nevelhessék, hogy előrehaladhassanak a szolidaritás, a szabadság és a béke kultúrájában. VR/MK