II. János Pálra, a lengyel pápára emlékeznek Hódmezővásárhelyen

Karol Wojty³a a katyni tömeggyilkosságok idején még civil volt; amikor néhány évvel később a közvélemény értesülhetett a több mint húszezer lengyel polgár lemészárolásáról, már kispapként szolgálta népét. A felejthetetlen pápára a II. János Pál által püspökké kinevezett Gyulay Endre emlékezik.

*

A későbbi II. János Pál pápa életének első nagy próbatételét a lengyelség létét fenyegető II. világháború jelentette: a fiatal Wojty³a a Jagelló Egyetem lengyel irodalom szakos hallgatójaként egy kőbányában dolgozott 1939 és 1941 között; közben színésznek készült. A későbbi pápa személyes sorsa egy czêstochowai zarándoklat során vett gyökeres fordulatot. 1942 októberében a megszálló németek által üldözött földalatti, illegális szemináriumban kezdte el teológiai tanulmányait. 1946-ban szentelték pappá. Rómában tanult, majd a krakkói és a lublini egyetemeken tanított. 1958-ben nevezték ki Krakkó segédpüspökévé, majd 1963-ban érsekké. A 70-es években állítólag Magyarországra kerékpározott – a kabai cukorgyárat építő lengyel vendégmunkásokat látogatta meg.

„Ne féljetek” – hangzott el Karol Wojty³a bíztatása 1979 júniusában, amikor először látogatott el pápaként szülőhazájába. Ez a zarándoklat mozgósította a világ lengyelségét, ugyanígy a kommunizmus elnyomása alatt élő közép-európai népek figyelmét is felkeltette. A pápa hazatérése fordulatot hozott Lengyelország történelmében, nagy hatást gyakorolt az egész világra, a világpolitikára is.

* * *

II. János Pál egyházfőként is szívén viselte a katyni áldozatok ügyét. A március végéig az emlékpontban látható tárlat rendezői közszemlére tették azt a fotót is, melyen a Szentatya a Katynban legyilkolt mártírok leszármazottaival találkozott.

Magyar Kurír