
Érsek Úr, megkönnyebbült, hogy megtarthatta tisztségét?
Ez jó ideje bizonyos. Nem olyan régóta vagyok Rómában. (Müllert 2012 júliusában nevezte ki prefektussá XVI. Benedek pápa.) Még XVI. Benedek nevezett ki, mert dogmatikaprofesszorként járatos vagyok e területen, és püspökként tízévnyi tapasztalat áll mögöttem. Ráadásul Ferenc pápa Latin-Amerikából jött, ahol magam is többször jártam.
Ön is tud spanyolul, akárcsak a pápa. Ez is szerepet játszott?
Nem tudom. Pápaválasztáskor a prefektusokat mindig meg szokták erősíteni, néhány kivétellel, de velem kapcsolatban nem merült fel vita.
Reménykedhetnek-e most a felszabadítás teológiájának képviselői, hogy rehabilitálják őket?
(Nevet): Én egyet sem marasztaltam el közülük! Az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben az 1984-es és 1986-os két nagy instrukció nem volt a felszabadítás teológiájára kimondott nagy NEM; csupán annak egyes aspektusait vitatta. Legfontosabb képviselői pozitív irányba fejlődtek. Örülnünk kell, ha a feszültségek nem erősödnek és nem állandósulnak. Kongregációnk feladatai közé tartozik a kiengesztelődés munkálása is. Nem szabad, hogy az Egyházon belül táborok alakuljanak ki. Ha olykor megkeményedéssel találkozunk, azon úrrá kell lennünk, és mindenkit vissza kell vezetnünk a hit alapjaihoz.
Az Ön kongregációját gyakran tekintik a nem kívánatos teológusok cenzori hivatalának, főleg Németországban. A pápának a Civiltá Cattolicában megjelent interjúja után az embernek az lehet a benyomása, hogy Ferenc pápa szeretne ezen valamelyest változtatni.
Ez a kép létezik, de nem helytálló. A mintegy négyezer püspöki és teológusi kinevezés közül talán tíz esetben fordul elő, hogy nem adható meg a nihil obstat (nincs akadálya). Ezeknek azután persze nagy a visszhangjuk; ami pozitívat teszünk a hit továbbadásáért, az háttérben marad. Így a Nemzetközi Teológiai Bizottság és a Pápai Biblikus Bizottság – mindkettő a mi kongregációnkhoz tartozik – hatalmas építő munkát végez. A tévtanokat viszont el kell utasítani, mert itt nem következmények nélküli elméletgyártásról van szó. Az, hogy Jézus Isten Fia, vagy csupán egy jó ember volt, aki előkészítette a mai pártpolitikai szociális programokat, nem mindegy. Az egészséges tanítás, a helyes gyakorlat és az örök üdvösség elválaszthatatlanul összetartoznak.
A pápa mindeddig nem hirdetett ki új tanítást. Nyilván mást tart fontosnak abban, hogyan közeledjék az Egyház az emberek felé. Kevésbé dogmatikusan, kevésbé moralizálóan, inkább lelkipásztori módon. Mondhatjuk, hogy ez a fő törekvése, vagy Ön hogyan magyarázná a kijelentéseit?
Nem igaz, hogy más püspökök vagy XVI. Benedek pápa állandóan az abortuszról, a szexuális erkölcsről vagy az eutanáziáról beszéltek volna. A pasztoráció pedig nem pusztán terápiás játék. Isten igéjével akarja szolgálni az embereket. Ezért a doktrinális-erkölcsi tanítás és a pasztorációs tevékenység szembeállítása nem szerepel a Kitaláló elgondolásában. Az utóbbi az előbbiből fakad.
Mit jelent ez?
Ha Jézus Krisztus nem Isten Fia, aki emberré lett, akkor nem lehet a Jó Pásztor. Ferenc pápának megvan az a különleges karizmája, hogy az Egyház hitbeli tanítását – amelyhez feltétlenül ragaszkodik, amint ezt nem győzi hangsúlyozni – az emberekkel való egészen személyes találkozássá tegye. Pápaként is úgy viselkedik, mint egy helyi lelkipásztor.
Ha jól értem Ferenc pápát, azt akarja, hogy a helyi püspöki konferenciák vitás kérdésekben is nagyobb felelősséget vállaljanak, a római hatóságok pedig inkább másodlagos kisegítőként működjenek. Ön szerint a Hittani Kongregáció munkáját is érinti ez?
A Hittani Kongregáció a pápai Tanítóhivatal megbízásából az egész világért felelős. A helyi egyházat a püspök vezeti. A pápai és a püspöki hivatalt isteni törvény legitimálja. A püspökkari konferenciákat azonban nem. A püspöki konferencia munkacsapat, ám nincs az egyes püspökökét meghaladó tanítói kompetenciája. Tehát nem harmadik hatóság a pápa és a püspökök között. Ezért nem hiszem, hogy olyan szövetségi reform következne be, mint a szövetségi államoknál, ahol a központi állam kulcskompetenciákat ad át az egyes szövetségi államoknak. Az Egyház nem így épül fel. A II. Vatikáni Zsinat tanítása szerint az Egyház a helyi egyházakból áll és azokban áll fenn.
Ön Rómában marad, és hamarosan megkapja a bíborosi címet, ez bizonyos. Vagy talán ezt a rangot is el fogja törölni a pápa?
(Nevet): Nem hiszem, habár ez is csak ember alkotta törvény. A bíborosok eredetileg a római egyház papjai voltak, akik tanácsadóként álltak a pápa mellett. Azonban ők sem képviselnek köztes hatóságot a pápa és a püspökök között.
KNA/Magyar Kurír
(mk)
Kép: mittelbayerische.de