Irán új szentszéki nagykövetét fogadta a pápa

Vatikán: Október 30-án pénteken délelőtt II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta Mohammad Javad Faridzade-t, az Iráni Iszlám Köztársaság új szentszéki nagykövetét, aki bemutatta kormánya megbízólevelét. A nagykövet kifejezte hazája mély aggodalmát a nemzetközi helyzet romlása és az emberiséget fenyegető veszélyek miatt.
Köszöntő beszédében a szentatya kifejtette: ahhoz, hogy megvalósuljon a kiegyensúlyozott nemzetközi rend – különös tekintettel a saját törvényeit a világra kényszeríteni akaró terrorizmusra –, olyan jövő építésére kell törekedni, amely biztosítja a békét. Ehhez szükség van az államok elkötelezettségére, hogy szilárd, hatékony és mindenki által elismert eszközöket alkalmazzanak, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek. A béke iránti elkötelezettség egyben a terrorizmus elleni bátor fellépést is jelenti, és olyan világ építését feltételezi, amelyben mindenki ugyanannak a Mindenható és Irgalmas Istennek a gyermeke. A béke megvalósításához szükség van a kölcsönös bizalomra, arra, hogy a másikat ne fenyegető veszélynek, hanem partnernek tekintsük. El kell fogadni továbbá az azonos ellenőrzési mechanizmusokat az olyan közös elkötelezettségek esetében, mint a sokoldalú megállapodások és egyezmények a nemzetközi kapcsolatok terén, a környezetvédelem, a fegyverkereskedelem, valamint az atomsorompó egyezmény ellenőrzése, a gyermekvédelem, a kisebbségek jogai. A Szentszék fáradságot nem kímélve arra törekszik, hogy meggyőzze az államok felelőseit: mondjanak le az erőszakról és folyamodjanak minden esetben a tárgyalások eszközéhez a nemzetek, csoportok és egyének közötti nehézségek leküzdése érdekében.
A keresztények számára a többi emberrel folytatott párbeszéd válasz arra a dialógusra, amelyet maga Isten kezdett meg, amikor kinyilatkozatta az embernek Igéjét és felajánlotta számára szövetségét. A pápa – csatlakozva az iráni nagykövet szavaihoz – leszögezte: a hívek feladata, hogy hirdessék kortársaik számára a vallásban kifejezésre jutó értékeket, amelyek a természeti törvény révén biztosítják minden ember méltóságát, valamint szabályozzák az emberek közötti kapcsolatokat. A katolikus hívők minden körülmény között arra törekszenek, hogy tanúságot tegyenek az élet kultúrájáról, amely tiszteletben tartja az emberi lényt fogantatása pillanatától kezdve egészen természetes haláláig, amely megvédi az embertől elidegeníthetetlen jogokat és kötelességeket.
Ezek között az alapvető jogok között első helyen szerepel a vallásszabadsághoz való jog, amely a lelkiismereti szabadság alapvető szempontja. A Szentszék számít az iráni hatóságok támogatására, hogy lehetővé teszik az országban jelen lévő katolikus hívek, valamint a többi keresztény számára a szabad vallásgyakorlást, és hogy elismerik az egyházi intézmények jogi személyiségét. A szabad vallásgyakorlat pusztán egy része a vallásszabadságnak, amelynek egyformának kell lennie egy ország minden állampolgára részére.
A szentatya örömmel állapította meg, hogy Iránban a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa és a helyi síita vallási vezetők védnökségével magas szintű, rendszeres párbeszéd folyik a keresztények és muzulmánok között, majd köszöntötte az ország különféle rítusú katolikus híveit, akik ortodox testvéreikkel együtt biztosítják a térségben a keresztények évszázados jelenlétének folytonosságát. VR/MK