Isten beszél önmagáról – 2005. augusztus 24.
Hazai – 2005. augusztus 24., szerda | 0:07
Isten nem hallgatag, legfeljebb mi vagyunk érzéketlenek arra, hogy meghalljuk. Õ a lét forrása, és a lét ki akar áradni, hogy szétosztva magát minél gazdagabb legyen a létezők palettája. Isten minél magasabb szintű élőlényeket hoz létre, annál inkább beléjük oltja saját létét és dinamizmusát.
Isten jelenléte a világban kétlépcsős.
Alapszinten azt mondjuk, hogy Isten nem direkt formában, hanem teremtményei által beszél, mégpedig oly módon, hogy a teremtmények nem tudják önmagukat kellőképpen megokolni, puszta létükkel teremtőt követelnek.
Magasabb szinten viszont Isten direkt formában beszél, emberileg közvetlenül érthető módon, először a próféták révén, majd Jézus Krisztusban.
Isten minél inkább megnyilvánul, annál jobban az embereknek beszél. Végül már olyan szinten fejezi ki önmagát, hogy abbamarad a beszéd is. Jézus a kereszten hallgatag lesz, de ez a kereszthalál mindennél beszédesebb. Isten fia kereszthalálával mutatja meg, hogy a törékeny és végtelenségig szaporítható szónak mögötte és felette áll.
Sánta János
