Isten igéje a világban – A püspöki szinódus eddigi munkájáról

Erdő Péter bíboros felszólalása

Kitekintő – 2008. október 8., szerda | 16:35

A szinódus első két munkanapján elhangzott előadások és hozzászólások arról adtak képet, hogy az egyes kontinenseken – Afrika, Ázsia, Európa és Óceánia – milyen körülmények nehezítik azt, hogy Isten igéjét, a Bibliát közelebb vigyék az emberekhez. Erdő Péter felszólalásában óvott a Biblia önkényes értelmezésétől.

Az ülésen a Szentatya és 245 szinódusi atya jelenlétében William Joseph Levada bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa elnökölt. A bíboros megnyitó előadásában óvott mindenfajta egyoldalú értelmezéstől. Csak az élő egyházi hagyomány segíthet abban, hogy a Szentírást helyesen, valóban Isten szavaként értelmezzük.

Elsőként John Olorunfemi Onaiyekan nigériai érsek szólalt fel. Beszédében kiemelte: bár a kontinens kétségkívül a kereszténység egyik legkorábbi központja, a Szentírás beszerzése mégis komoly nehézségeket jelent napjainkban. Nem csupán a magas ár okoz gondot, hanem az is, hogy sok afrikai nyelvjárásnak nincs még teljes bibliafordítása.

Ezt követően Tomas Menamparampil SDB indiai érsek tartott beszédet. Elsőként azok példáját említette, akik a kontinensen térítő munkájuk és életpéldájuk által Isten igéjét tettekre is váltották. Beszédében kitért a földrész súlyos vallási problémáira is. A kultúra és a civilizáció egyes nagy vallásokkal – mint például az iszlám, a hinduizmus, a sintoizmus – való szoros összekapcsolódása komoly nehézséget jelent a kereszténység számára.

Josip Bozanic zágrábi érsek hangsúlyozta: a Biblia és Európa között elszakíthatatlan a kötelék. Az európai kultúra és civilizáció – s benne számos olyan érték és valóság, mint például az emberi méltóság, az emberi jogok elismerése, az állam és egyház szétválasztása, a társadalmi igazságosság, a jog – a Bibliában gyökerezik.

Óceániáról Michael Ernest Putney ausztrál püspök beszélt. A földrész hittérítőinek elhivatott és  hősies munkája, akik megosztották az Evangéliumot, és az egyházi hagyományok tanításait az emberekkel, mára bőséges gyümölcsöt hozott. A kontinens eltérő kultúrájából fakadó nehézségek miatt azonban nagy szükség van alkalmas, jól képzett szemináriumi, egyetemi tanárokra. Ausztráliában és Óceánia nagy részén szükség van olyan új lehetőségek felkutatására, amelyek képesek Isten szavát eljuttatni az emberekhez.

A Püspöki Szinódus első napján felszólalt Sár Jasuv Cohen haifai főrabbi is. Jelenléte a Szentatya szándéka szerint a zsidó és keresztény bibliaértelmezés közös pontjait hangsúlyozza. A főrabbi ezt a lehetőséget a mai és az elkövetkezendő generációk számára a remény jeleként, a szeretet és béke üzeneteként értékelte.

Albert Vanhoye SJ a Pápai Biblikus Bizottság által készített dokumentumról beszélt, amely a zsidó nép, szent írásaik és a keresztény Biblia kapcsolatát vizsgálja.

*

Október 7-én, a szinódus harmadik napján a Szentatya jelenlétében, George Pell bíboros elnökletével megkezdődött az általános vita, amelyen 242 szinódusi atya vett részt.

A vita során felszólalt Franc Rodé CM bíboros, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának prefektusa, Mark Coleridge canberrai érsek, Francis Eugene George OMI chicagói, Andre Vingt-Trois párizsi, valamint Erdő Péter esztergom–budapesti bíboros érsek.

A magyar főpásztor beszédében hangsúlyozta: egyrészt keresni kell a bibliai szövegek eredeti, valamint az egyházi hagyomány által közvetített értelmét és üzenetét. Másrészt azonban szem előtt kell tartani a mai kor emberét is, hogy a szövegeket olvasva Isten szavát valóban meghallhassák – olvasható a Vatikáni Rádió honlapján.

Az egyház által végzett helyes értelmezés teljes mértékben szükséges már az első pillanattól kezdve, amikor találkozunk Isten szavával. Az önkényes értelmezés veszélye különösen nagy egy olyan kulturális környezetben, mint a miénk, ahol a történelmi igazság keresésének alapvető kategóriái eltűnni látszanak. A sokkal inkább szenzációt, mint tudományosságot kereső publikációk jelentős mértékben összezavarhatják a hívek, sőt olykor a papok gondolatait is. Erdő Péter itt utalt arra, hogy a legnagyobb veszélyt nem is az jelenti, hogy egyesek nem tudják, mekkora hitelt adjanak az olyan apokrif iratoknak, mint például a Júdás evangéliuma, hanem az, hogy sokaknak fogalmuk sincs arról, hogyan különböztessék meg a hiteles forrásokat a hiteltelenektől Jézus Krisztus történetére vonatkozóan. Sőt, egyenesen úgy tűnik, hogy nem kevesek számára egyáltalán nem fontos kutatni, mi is az igazság, mert gondolkodásuk szubjektív. (Erdő Péter bíborossal a Vatikáni Rádió magyar adásának szerkesztői interjút is készítettek, amely itt hallgatható meg.)

Már a szinódus első két napján hangzottak el olyan konkrét javaslatok, mint például az, hogy állítsanak össze a homíliák kérdésében eligazítást nyújtó direktóriumot, vagy szervezzenek olyan világtalálkozókat, amelyeken – az eucharisztikus kongresszusokhoz hasonlóan – nem csupán a szakemberek vennének részt, hanem széles körben lennének meghívottak, és amelyek témája a Biblia lenne.

Magyar Kurír

Források: VIS, Zenit, Vatikáni Rádió