Merton Franciaországban született, anglikánnak keresztelték. Az I. világháború elől menekülve a család Amerikában telepedett le. Középiskolai tanulmányai során találkozott a katolikus hittel. Szent Ágoston és Kempis Tamás művei nagy hatással voltak gondolkodására. 1941-ben vonult be szerzetesjelöltként a Getszemáni Trappista Apátságba – fejtette ki az előadó.
Merton a kolostorban feismerte a természet szépségét s benne Isten jelenlétét. Tudatosult benne, hogy a természetben képes az igazi mély elmélkedésre. Az apát megengedte neki, hogy a falakon kívül olvasson és imádkozzon. Clairvaux-i Szent Bernát bölcsessége is megerősítette: „Többet tanulhatsz az erdőktől, mint a könyvekből... olyan ismeretet adnak, amit nem kaphatsz meg más mestertől.”
A lelki szemlélődésről írt legjelentősebb művében, A szemlélődés magvaiban így foglalta össze tanítását: „Élete folyamán minden ember a saját üdvösségét keresi, és azokét, akikkel együtt él. Az üdvösség számomra mindenekelőtt azt jelenti, hogy egészen fedezzük fel igazi önmagunkat. Ebben segít a természet misztériuma: Isten megtestesülésének felfedezése és a vele való egyesülés. Fel kell fedeznünk ugyanakkor azt is, hogy önmagunkat nem tudjuk pusztán saját magunkban megtalálni, hanem másokban és mások által” – idézte Mertont Monica Weis nővér.
Toldi Éva/Magyar Kurír